Praktizáló orvos, tanít az egyetemen, több vállalkozást igazgat. Minek tartja magát legelsősorban?
Egész életemben orvos szerettem volna lenni, minden más ehhez képest pótcselekvés. Az orvosi pályától ugyanakkor nem elválasztható a tanulás és az oktatás, a megfigyelés és az eredmények összegzése és közlése. Az egészségmegőrzés az én olvasatomban korai diagnosztika és célzott beavatkozás.
A mikrobiom kutatásának és az utóbbi években napvilágra került alapkutatási eredményeknek köszönhetően kiderült, hogy
a klasszikus értelemben „nem beteg” emberekben már kimutatható gyulladás van, ami olyan civilizációs betegségek oka lesz, mint a daganat vagy a stroke.
Nagy áttörés várható attól, hogy 20 évvel korábban felismerhetjük ezeket a kockázatokat, amiket ilyenkor még nem kórházakban és orvosi rendelőkben kell gyógyítani.
Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük. A magyar magánegészségügyi szektor egyik legbefolyásosabb szereplője szerint itthon annyian dolgoznak már a magánellátásban, hogy fennáll a veszély: ha valakit elüt a villamos, nem tudják majd hova beszállítani.
Néha úgy tűnik, ön inkább vallási vezető, akit ezrek követnek, vállalva a szigorú életmódtanácsokat.
A tudományba vetett hitet önmagában ellentmondás vallásnak nevezni, de talán annyiban helytáll, hogy az életet szigorúnak tűnő szabályok medrébe rendezni általában a vallások szokták. A demokráciákban ettől ódzkodik minden döntéshozó és politikus. Kifizetődőbb laza jólétet ígérni, mint kemény szabályrendszert.
