Ferihegyi vadászmezők

HVG

Vadászterület lett a Ferihegyi repülőtér. Történt ugyanis, hogy a Miakich Gábor főigazgató, korábbi szentendrei polgármester által vezetett Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal márciusban Révbéri Béla földtulajdonosi képviselő kérelmére kijelölte egy új vadászterület határait, beleértve Pécel, Maglód és Ecser településeket, valamint a repülőteret a kifutópályákkal együtt (lásd térképünket). A területet egyébként kettészeli az épülő M0-s nyomvonala is. Mindez annak ellenére történt, hogy az 1996-ban elfogadott vadászati törvény szerint a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a települések belterületét, a repülőteret és a közutakat is.

Az persze magától értetődik, hogy a felsorolt települések utcáin és a repülőtéren sem szabad lövöldözni. A vadászterületet jól azonosítható mesterséges vagy természetes határok mentén kell kijelölni, a téma ismerői pedig úgy vélik, hogy egy közút vagy egy kerítés - mint például a ferihegyi - egyértelműbb, mint például a belterületi földek szabad szemmel láthatatlan határai. A kijelöléskor a vadászati hatóság csak azt vizsgálja, hogy az adott földterület tulajdonosai szabályos gyűlést tartottak-e, illetve hogy a tervezett vadászterület nincs-e átfedésben egy másikkal, és hogy a kijelöléssel nem keletkezik-e zárványterület.

Rosszmájú vélekedések szerint Ferihegynek azért kell benne lennie a vadászterületben, mert e nélkül az 1400 hektár nélkül nem jönne össze a törvény által minimumként megállapított 3 ezer hektár. A föld vadászterületté nyilvánítását - hasznosítási formájától függetlenül - legalább ilyen nagyságú terület egyharmadának tulajdonosai kérhetik. Igaz, a törvény azt is feltételül szabja, hogy a vadászterületen a vad megtalálja a számára szükséges táplálékot, adottak legyenek természetes szaporodási feltételei, valamint természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma, ami speciel Pécel vagy Maglód központjára aligha igaz. A fent említett vadászterület azonban összesen 9130 hektár, amelyből 4300 hektáron lehet vadászni - tájékoztatta a HVG-t Miakich. Vagyis Ferihegy nélkül is bőven megvan a minimális 3 ezer hektár.

Bíróságon támadta meg a kérdéses vadászterületről szóló határozatot a péceli kis földtulajdonosok képviseletében a település jegyzője, ám hiába. A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint ugyanis a jegyzőnek nincs keresetindítási joga. A vita alapja az, hogy a Pécelhez kötődő földtulajdonosok a vadászterületek napjainkban esedékes újrarajzolása során máshol húzták volna meg a határokat, így a két terület átfedésbe került volna egymással. A vadászati hatóság megítélése szerint azonban az általuk összehívott földtulajdonosi gyűlés szabálytalan volt, és emellett a bejegyezni kért terület nagysága is kisebb volt az előírtnál.

Ezek után még rejtélyesebb, hogy az egyértelmű törvényi tiltás ellenére miért volt szükség a repülőtér bekanyarítására a vadászterületbe. Miakich főigazgató erre egy praktikus érvet említett, történetesen azt, hogy "vadászatra néha a reptéren is szükség van, ez pedig csak vadászterületen lehetséges". Arra is hasonló válasz van, hogy a települések belterületei miként lesznek a vadászterület részei: vadkár még városban is keletkezhet, annak elhárítása a törvény szerint pedig az adott vadászterület tulajdonosának kötelessége. "Ezért le kell fedni az ország teljes területét" - fogalmazott Miakich. Azt, hogy az adott területen hány hektáron lehet vadászni, sok mással együtt a vadgazdálkodási üzemtervben kell rögzíteni, amelyet egyébként szintén a vadászati hatóságnál hagynak jóvá - tette hozzá. Márpedig a vadászati jog vagyoni jog, vagyis egyáltalán nem mindegy, ki birtokolja.

"Az egésznek nincs jelentősége, a repülőtéren úgysem lehet vadászni" - mondta a HVG kételyeire a földtulajdonosok képviselője, aki kezdetben azért azt állította: "Csak egy régi térképen láthattuk a terület részeként a repülőteret, miután a törvény szerint nem lehet benne." No de hát benne van. "A reptéren senkinek sincs vadászati joga" - hangsúlyozta Szollár Domokos, a Budapest Airport (BA) szóvivője is. Pedig lehetne, mivel a repülőtér igen sok élőlénynek ad otthont. Például nyulaknak és ürgéknek, amelyek a repülést veszélyeztető, nagy testű vadászmadarak elsőrendű táplálékai. A kis rágcsálók elriasztására Ferihegy saját solymászt foglalkoztat, sőt más technikákat is bevet. 2005-ben például sikeres ürgeáttelepítési programot hajtott végre, a befogott állatokat akkor Lengyelországba költöztették. "A nyulak és az ürgék azóta elköltöztek Ferihegyről" - mesélte Szollár. A reptérre érvényes vadászati jog megszerzésének távlati tervét mindezek ellenére a BA-nál is dédelgetik.

A HVG vadászati körökben végzett, reprezentatívnak nem tekinthető közvélemény-kutatása szerint is "praktikus" - például vadkárelhárítási - magyarázata van annak, hogy Magyarország egész területe nem más, mint csaknem 1400 vadászterület összessége.