Nyelvtudás Magyarországon: előzött az angol

HVG

Fordulat következett be a magyarok idegennyelv-ismeretében: míg az ezredfordulón még többen tudtak németül, mint angolul, időközben már a britek nyelvének előretörését regisztrálta itthon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2005. áprilisi "kis népszámlálás", az úgynevezett mikrocenzus adatai szerint Magyarország 10,09 millió lakosa közül tavalyelőtt 1,236 millióan tudtak (saját bevallásuk szerint) angolul, miközben 1,087 millióan ismerték a német nyelvet. A négy évtizeden át minden iskolásnak kötelezően oktatott oroszt a felmérések szerint 2005-ben a lakosságnak még a 2 százaléka (179 ezer fő) sem beszélte, holott e kategóriába sorolta a KSH a belorusz, a rutén és az ukrán nyelvet is. Az itthon negyedik számú idegen nyelvnek minősíthető francia (110 ezren beszélik) a rendszerváltás első évtizedében még viszonylag látványosan hódított, azóta viszont a megtorpanás jeleit mutatja. Az ötödik legnépszerűbb idegen nyelvnek számító spanyolt csak 23 ezer magyar beszéli, lassú terjedése azonban egyelőre folyamatosnak mondható. A népesség különböző korosztályain belül a 60 évesek és az annál idősebbek között még ma is háromszor annyian értetik meg magukat németül, mint angolul; a 40 év alattiak esetében viszont 30 százalékkal magasabb a világszerte mindinkább hegemón szerepbe kerülő angol nyelvet beszélők aránya. A rendszerváltás óta durván 1-1,2 millió magyar tanult meg angolul, s 600-700 ezer németül, a teljes népességnek pedig a 23 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. Ez az arány - az írek, a britek, az olaszok, a portugálok és a spanyolok mellett - a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban.

HVG