Nehezen birkóznak meg a magyar cégek a nemzetközi fenntarthatósági követelményekkel

Az Európai Bizottság jelentősen lazítaná a fenntarthatóságijelentés-tételi és a beszállítói láncok átvilágításáról szóló direktívákat. A szándék ismert, de bizonytalanságot okozhat az érintett cégeknél, hogy egyelőre sem az EU-s, sem a magyar jogrendbe nincs átültetve. Megtörténhet ez még idén?

A módosítások két ütemben érkeznek. Az elsőt, az úgynevezett Stop-the-Clock javaslatot, ami két évre elhalasztja az újabb szereplők fenntarthatósági, azaz CSRD-jelentéstételi kötelezettségét, a kormány már beleírta az adótörvény-módosítási tervezetbe. A második ütemben, ősszel zárul le az EU-s jogalkotási folyamat, ami a CSRD, valamint a beszállítói láncokról szóló CSDDD irányelv tartalmi változásait, illetve a várhatóan magasabb küszöbértékeket határozza meg; az új értékhatárokat várhatóan az ősszel ülteti át a kormány. Magyarországon a kétéves halasztást biztosra vesszük, azonban az, hogy a CSRD alapján hogyan kell majd jelenteni két év múlva, egyelőre bizonytalan. Az adatpontok csökkentésével még most foglalkozik az EFRAG nevű uniós szervezet. Ha sikerül megegyezni az egyszerűsítésről, onnantól egy év áll a tagállamok rendelkezésére az átültetésre.

A 2023-ban megjelent ESG-törvényt az NGM azzal indokolta, hogy az javítja a cégek versenyképességét, majd most a lazításról ugyanezt állítják. Melyik igaz?

Amikor megjelent az ESG-törvény, még Donald Trump elnöksége előtt, helyesen vizionálta a kormányzat, hogy segíteni kell a vállalkozásokat a felkészülésben. A magyar gazdaság exportkitettsége nagy, és ez azt is jelenti, hogy különböző földrajzi területekről származó cégek mást és mást kérnek a magyar vállalatoktól.