Megfeneklett a Kenedi-bizottság javaslata?

Gulyás József és Magyar Bálint

Szeptember 11-én adta át az SZDSZ által kezdeményezett Kenedi-bizottság – hivatalos nevén: Szakértői Bizottság – a jelentését és javaslatait a kormánynak. A jelentés azóta nyilvános – mondta Gulyás József.

Az SZDSZ ügyvivője hozzátette: a Szakértői Bizottság nagyon komoly, szakmailag megalapozott munkát végzett, ugyanakkor a szeptember 11-e óta eltelt két hónapban nem történt az ügyben semmi. Pedig a pillanat történelmi – szögezte le Gulyás, hozzátéve: pártja kezdeményezi, hogy a kormány legott foglalkozzék a jelentéssel és döntsön a vele összefüggő kérdésekről, még mielőtt „az információk jelentős része szétrohad, megsemmisül”.

Az SZDSZ-es képviselő hangsúlyozta: a jelentésből kiderül, hogy a közvélemény megvezetése, az információk visszatartása a rendszerváltás után sem szűnt meg. Mindmáig nem tisztázott, hogy a rendszerváltás után hogyan zajlottak az iratmegsemmisítések. Az SZDSZ szerint a kormánynak sürgősen gondoskodnia kell a Kenedi-bizottság által leírt mágnesszalagokon rejlő információk rögzítéséről, archiválásáról és megismerhetővé tételéről – mégpedig erős civil és kutatói kontroll mellett. Továbbá meg kell neveznie az iratmegsemmisítés felelőseit. Mindez technikailag megoldható, csak szándék kérdése – tette hozzá Gulyás. Mint mondta, nem késlekedhet a Kenedi-bizottság által javasolt nyilvánosságtörvény megalkotása sem. „Reméljük, a kormány még novemberben előáll ez irányú javaslataival, és nem egy ötpárti kezdeményezés szorgalmazásával akarja kisiklatni az ügyet” – fogalmazott. Az SZDSZ emellett sürgeti a kormányt, hogy a tudományos megismerés garanciáit tegye egyértelművé. Ha a kormány ezt nem teszi meg, akkor az SZDSZ fog ebben a tárgyban törvényjavaslatot benyújtani – derült ki a párt ügyvivőjének szavaiból.

Magyar Bálint országgyűlési képviselő, az SZDSZ egykori elnöke a német és a szlovák szabályozást hozta föl példának arra, hogy a nyilvánosság szempontjai és a múlt megismerésének igénye legyőzheti a titkosszolgálati lobby érdekeit. Magyar furcsállja, hogy a magyar titkosszolgálatok által a Stasinak küldött, róla szóló levelet Magyarországon nem tudja megkapni, így a német levéltárakhoz fordult – sikerrel. Míg Magyarországon csak a besúgói jelentésekhez lehet hozzáférni, addig Németországban a lehallgatási jegyzőkönyvek, a telefonbeszélgetések jegyzőkönyvei, a fotók, a filmek és „ami a legfontosabb: az egész apparátust irányító operatív jelentések” is nyilvánosak. A demokratikus ellenzék egykori kulcsfigurája szerint a különböző politikai erők csaknem két évtizede hátráltatják „az információs kárpótlást”.

Elengedhetetlen a törvényi szabályozás megváltoztatása – tette hozzá Magyar. Hangsúlyozta: Magyarországon a témában gumiparagrafusok vannak érvényben: azzal a mondattal szemben, hogy „az irat nyilvánosságra hozatala nemzetvédelmi érdeket sért”, föllebbezésnek helye nincs. Ha az Országgyűlés megakadályozza az iratokhoz történő hozzáférést, akkor nem a régi rendszer áldozataival, megfigyeltjeivel vállal szolidaritást, hanem a régi rendszerrel – szögezte le az SZDSZ volt elnöke. Magyar szerint legfeljebb két új oldalt kellene beírni a törvényekbe. „A szakmai fölkészültség megvan, egyedül a politikai akarat hiányzik” – szögezte le.

Tekintettel arra, hogy az SZDSZ tíz évig kormánypárt volt, s ebből négy évig a Belügyminisztériumot is vitte, a hvg.hu azt kérdezte a két politikustól, hogy a párt nem kíván-e önkritikát gyakorolni, amiért sem 1994 és 1998 között, sem 2002 és 2008 között nem történt áttörés az ügyen. Magyar úgy válaszolt: az SZDSZ kormánypártként is az iratok nyilvánossága mellett kardoskodott, de akaratát nem tudta keresztülvinni. Azt mondta: az számára új információ, hogy 1990 után is folytatódtak az iratmegsemmisítések. Gulyás József hozzátette: Kuncze Gábor annak idején belügyminiszterként kezdeményezte egy iratföltáró bizottság létrehozását, de ennek a bizottságnak – melynek többek közt Kenedi János is a tagja lett – korlátozottak voltak a lehetőségei. Gulyás megjegyezte: titkosszolgálati minisztert az SZDSZ sosem adott, így ezt a területet a párt sosem tudta közvetlenül ellenőrizni.

„Abból szeretnénk kiindulni, hogy már ebben a ciklusban megoldódik a probléma. Mindent megteszünk azért, hogy a lehető leghamarabb eljussunk a törvényi megoldásig” – reagált Gulyás József a hvg.hu kérdésére, hogy egy esetleges 2010-es kormányalakítási tárgyaláson a kérdés koalíciós föltétel lehet-e. Újságírói kérdésre a párt ügyvivője azt mondta: nem kötik össze a költségvetés elfogadásával az iratokhoz való hozzáférés szabadságát. „Azt szeretnénk, ha nem egy alkufolyamat részeként viszonyulna hozzá bárki, hanem érdeme szerint” – tette hozzá.

Gulyás József a hvg.hu-nak elmondta, pártjának a múltföldolgozás kérdésében sokszor volt koalíciós konfliktusa az MSZP-vel, a végleges szakításra azonban azért nem került sor, mert az SZDSZ legtöbb politikusa számára úgy vetődött föl a kérdés, hogy marad-e a koalíció, vagy jön-e a Fidesz – például ez volt a helyzet 2002 nyarán, Medgyessy Péter ügynökmúltjának lelepleződése idején is. „Ez a hamis logika sokszor rossz kompromisszumokra kényszerítette az SZDSZ-t, olyan kompromisszumokra, amelyeket egy normális politikai helyzetben nem köt meg” – tette hozzá.

Szegő Péter