A Notre-Dame újjáépítéséből merít erőt Macron a kormányválság megoldására

Hoz-e a franciáknak, és mindenekelőtt Emmanuel Macron köztársasági elnöknek Pére Noel, azaz Karácsony apó szép új kormányfőt? Olyat, aki legalább annyi ideig meg tud maradni a posztján, mint Michel Barnier, aki december 5-én, három hónappal a kinevezése után nyújtotta be lemondását, azóta ügyvezetőként működik. Ha a trend folytatódik, akkor az esetleges karácsonyi ajándék még ennyi ideig se tart ki, mert

az államfő 2017 óta öt miniszterelnököt fogyasztott el,

és mindegyik az elődjénél rövidebb ideig szolgált. Lapzártánk idején még találgatták, ki próbálkozhat a tendencia megtörésével, de az már látszott, hogy mindenképp az eddigitől igencsak eltérő támogatást kell szereznie.

A jobbközép Köztársasági Párthoz (LR) tartozó Barnier-t az a bizalmatlansági indítvány söpörte el, amelyet a négy baloldali pártból összeállt Új Népfront (NFP), valamint a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) együtt szavazott meg, miután a kormányfő a nemzetgyűlést megkerülve akarta átnyomni a 2025-ös társadalombiztosítási költségvetést. Ez része volt annak a reformcsomagnak, amellyel a kormány megkezdhette volna az idén 6,1 százalékos GDP-arányos hiánnyal fenyegető büdzsé rendbetételét. A 60 milliárd eurós, kétharmad részben kiadáscsökkentésekre támaszkodó csomagból Barnier hajlandó lett volna kivenni egy-két intézkedést, de nem annyit, amennyit a francia kisemberek őrangyalaként fellépő Marine Le Pen, az RN tényleges vezetője követelt tőle.