Az újságírók és az internet
Tíz éve még arról folytak a viták, vajon online újságírónak tekinthető-e valaki attól, hogy e-mailben küldi el cikkeit a szerkesztőségbe - írja a Médiablog szerzője.
Tíz éve még arról folytak a viták, vajon online újságírónak tekinthető-e valaki attól, hogy e-mailben küldi el cikkeit a szerkesztőségbe - írja a Médiablog szerzője.
Sokan azért zárkóznak el "komoly" újságoktól, mert nem értik a bennük szereplő híreket. Hiányoznak azok a háttérinformációk, összefüggések, amik elengedhetetlenek a friss hírek megértéséhez - írja a Médiablogger.
Léteznek olyan webes kiadványok, ahol működik olvasószerkesztő. Az anyag mennyisége és a gyorstüzelő üzemmód miatt azonban az anyagok jelentős része ellenőrzés nélkül kerül ki a webre, de erre van megoldás – olvasható a Médiablogon.
Mostanában sokat beszélnek, írnak arról, hogy vége a hagyományos szerkesztőségi modellnek, az újságírók vállalkozóvá válnak, a végsőkig lecsupaszított szerkesztőség pedig csak afféle koordinációs központként működik majd - olvasható a Médiablogon.
Nemrég még bírálta a Fidesz az Európai Bizottságot, amely válsághelyzetekre igyekezett felkészíteni az uniós polgárokat. Pedig a nagy ibériai áramszünet megmutatta, milyen fontos készülni a kritikus helyzetekre. Közben itthon nem könnyű hivatalos tájékoztatáshoz jutni arról, hogy mi a teendő hasonló esetben. Pedig sok múlik a lakosság felkészültségén, mondta Vasárus Gábor, aki régóta foglalkozik a klímaváltozással összefüggő katasztrófahelyzetekre való felkészüléssel.
Orbán Viktor már kitöltötte a Voks 2025 néven futtatott nemzeti konzultációt. Ezúttal a legújabb közellenség, Ukrajna EU-tagsága ügyében szavaztat a kormány. Ellenérvként pedig számos csúsztatással és féligazsággal, de még több hazugsággal ijesztget és hergel.
Következménye nem lett, de így is nagy port kavart az, hogy a Signal üzenetküldő alkalmazásban egy újságírót is bevettek egy olyan beszélgetésbe, amelyben az amerikai kormány tagjai a jemeni húszik elleni támadás tervét beszélték meg. Pedig akkor még nem is lehetett tudni, hogy folytatásos történetről van szó, ugyanis napokban kiderült az is, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter egy másik csetben a műveletekről többek között feleségével, bátyjával és ügyvédjével is értekezett. Elek Péter ennek kapcsán összeszedett jó pár történelmi baklövést, mert azokból bizony nem volt hiány, egynek majdnem áldozata lett Franklin D. Roosevelt amerikai elnök.
A bukaresti tőzsde száguld, a lej pedig szépen erősödik, mióta Nicusor Dan nyerte a román elnökválasztást, de a látszat csal: a krízisnek nincs vége. A költségvetés helyzete borzasztó, kormány épp nincs, és akárki kerül az ország élére, hatalmas megszorítást kell levezényelnie, miközben olyan pártok adják a többséget, amelyek az elmúlt évek gazdaságpolitikáját elszúrták.
Az összeesküvés-elméletek egyidősek az emberiséggel, a Covid azonban korábban nem látott szintre emelte a konteókat – ma pedig már az elit tagjai közül kerülnek ki a legbuzgóbb terjesztők. Miért lesz valaki a tévhitek megszállottja, és hogyan ismerhetjük fel magunkban is a megingathatatlan téveszmék jeleit? Hogyan segíthetünk konteóhívő ismerősünkön, valóban az észérvek jelentik itt a leghatékonyabb fegyvert? Dan Ariely izraeli-amerikai kutató kötete és Krekó Péter szociálpszichológus válaszolja meg a kérdéseket.
Több okból sincs elég energiatermelő kapacitás az országban.