A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az összeesküvés-elméletek egyidősek az emberiséggel, a Covid azonban korábban nem látott szintre emelte a konteókat – ma pedig már az elit tagjai közül kerülnek ki a legbuzgóbb terjesztők. Miért lesz valaki a tévhitek megszállottja, és hogyan ismerhetjük fel magunkban is a megingathatatlan téveszmék jeleit? Hogyan segíthetünk konteóhívő ismerősünkön, valóban az észérvek jelentik itt a leghatékonyabb fegyvert? Dan Ariely izraeli-amerikai kutató kötete és Krekó Péter szociálpszichológus válaszolja meg a kérdéseket.
„A tévhit egyfajta torz lencse. Az emberek rajta keresztül kezdik el nézni, értelmezni, majd másokak bemutatni a világot. A tévhitet folyamatnak is lehet tekinteni – olyan, mintha egy tölcsérben egyre mélyebbre csúszna az, aki belekerül” – írja a Tévhit – Miért hisznek a racionális emberek irracionális dolgokban? című könyvében Dan Ariely, a pszichológia és viselkedési közgazdaságtan ismert szakértője.
Ariely a koronavírus-járvány idején saját maga tapasztalta meg, milyen az, ha a tévhitekbe gabalyodott emberek valakit az ellenségüknek kiáltanak ki, és úgy tekintenek rá, mint magára az ördögre. Amikor tudatosult benne, hogy ő maga is áldozata lett a pandémiával kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek, megpróbált küzdeni ellene, de ezzel csak még jobban magára haragította azokat, akik szerint a rossz oldalon állt, még halálos fenyegetéseket is kapott. A történtek mély hatást gyakoroltak rá, és úgy döntött, egy kötetben foglalja össze tapasztalatait, azok közül pedig, akik támadták, pedig többen – ahogyan ő fogalmaz – az antropológiai vezetői lettek.
Bár a koronavírus-járvány a drámai változásokkal tökéletes közeget teremtett ahhoz, hogy az összeesküvés-elméletek és a téves információk vírusszerűen terjedjenek, a tévhitek egyidősek az emberiséggel. Még internet sem kellett ahhoz, hogy merész elméletek kapjanak erőre: az ókori Rómában sokan meg voltak győződve róla, hogy Néró császár csak megjátszotta a halálát, mások szentül hitték, hogy I. Erzsébet gyerekkorában elhunyt, és egy fiút ültettek a trónra helyette – és a sor még sokáig folytatható. A 20. és a 21. századból pedig már biztosan mindenki számos olyan eseményt fel tudna sorolni, amely többeket belerántott a nyúl üregébe, gondoljunk csak John F. Kennedy meggyilkolására, a Holdra szállásra vagy a 2001. szeptember 11-én történt terrortámadásokra. Tegyük hozzá, a dolgunkat nem könnyíti meg, hogy bizonyos összeesküvés-elméletekről kiderült: volt valóságalapjuk, még akkor is, ha elsőre nagyon vad elképzelésnek tűntek.
Igaz, Ariely tíz évvel ezelőtt még nem tartotta olyan nagy problémának a társadalmat átszövő bizonytalanságot és a tévhiteket, amelyekre most konkrét fenyegetésként tekint és megoldást sürget. A probléma elmélyülésének szerinte részben az az oka, hogy
már nem a társadalom pereméről hirdetik a tévhiteket és összeesküvés-elméleteket, megválasztott politikusok és népszerű hírességek is hangoztatják azokat.
Másképp fogalmazva: a legnépszerűbb álhírek, elméletek fő forrása már az elit.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Hat kültéri medencét és az Ellipsumot is megnyitják a szezonra.
A létesítmény egyelőre arra vár, hogy újra kinyithassanak.