Nemrég még bírálta a Fidesz az Európai Bizottságot, amely válsághelyzetekre igyekezett felkészíteni az uniós polgárokat. Pedig a nagy ibériai áramszünet megmutatta, milyen fontos készülni a kritikus helyzetekre. Közben itthon nem könnyű hivatalos tájékoztatáshoz jutni arról, hogy mi a teendő hasonló esetben. Pedig sok múlik a lakosság felkészültségén, mondta Vasárus Gábor, aki régóta foglalkozik a klímaváltozással összefüggő katasztrófahelyzetekre való felkészüléssel.
Bejárták a világsajtót a spanyolországi és portugáliai áramszünetekben készült felvételek arról, hogy a műszaki eszközeik javát hirtelen elveszítő helyiek hogyan próbálnak sötét áruházakban vásárolni, bankautomatákból készpénzhez jutni, lámpák nélküli csomópontokon átvergődni, vizet, élelmiszert szerezni.
Az eset egészen új megvilágításba helyezte az Európai Bizottság márciusi javaslatát: akkor azt tanácsolták minden uniós polgárnak, hogy állítsanak össze 72 órára elegendő „túlélő csomagot”, ami a különféle válsághelyzetek esetére tartalmaz hasznos eszközöket és tartalékokat. A három napnyi étel és innivaló, készpénz, fény- és hőforrás, tűzszerszám és más egyszerű holmik alapvető közművek leállása esetén is valamekkora biztonságot nyújthatnak a felkészült lakosoknak.
Ahogy az Európai Bizottság javaslatai új értelmet nyertek a nagy spanyolországi és portugáliai áramszünet után, úgy vált kínossá az uniós tanácsokra adott akkori fideszes reakció:
“Az Európai Bizottság javaslata háborús hisztéria-keltésnek tűnik. Pánikot kelt, félelmet szít, ami nem segít semmin. Mert nincs háború az Európai Unióban és remélem, hogy nem is lesz”
– bírálta a kezdeményezést Gál Kinga, a magyar kormánypártok EP-képviselője április elején az Euronewsnak.
Vagyis az évek óta veszélyhelyzetekre hivatkozó kormány épp a valódi veszélyhelyzet kockázatát nem vette észre.
Míg Európa több országában új kiadványokkal segítik a lakosság felkészülését arra, hogy rendkívüli körülmények között is biztonságban tudhassák magukat otthonukban, Magyarországon alig találni hivatalos anyagokat arról, hogy mit tegyen az ember a hétfői spanyolországihoz hasonló áramszünet esetén.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
