Fizikai IgNobelt nyertek a magyarok a böglyös-lovas kutatással

Tíz kategóriában osztották ki a pénzjutalommal nem járó díjakat, idén műanyag óra formájában. 

A magyar kutatókat fizika kategóriában díjazták: Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert spanyol, svéd és svájci kollégáikkal végezték kutatásaikat. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez. "Rájöttünk, hogy jobb szürke lónak lenni, mint feketének, ha nem akarjuk, hogy megcsípjenek a bögölyök" – mondta a díj átvételekor Susanne Akesson kutató. 

Kémia kategóriában a Volkswagen autógyárat tüntették ki – a szokásosnál is nagyobb gúnnyal. Marc Abrahams, a gála műsorvezetője a tavaly kirobbant botrányra utalva elmondta, a cég azért kapta a díjat, mert "megoldotta az autók túlzó mértékű kipufogógáz-kibocsátásának problémáját azáltal, hogy autóik teszteléskor automatikusan, elektromechanikailag kevesebb kipufogógázt termeltek". Majd hozzátette: "A győztes nem tudott, vagy nem akart ma este itt megjelenni".   

A Volkswagen kitüntetése kivételnek számít, a szokásoknak megfelelően az IgNobel-díjakat mindig elismert kutatók kapják komoly, bár furcsa kutatásaikért. A díj célja, hogy "a szokatlant ünnepelje és a fantáziát díjazza". 

A pszichológia kategóriában díjazott Evelyne Debey, a Genfi Egyetem szakértője és kutatócsapata ezer hazudós embert kérdezett meg arról, milyen gyakran hazudik. Azt is vizsgálták, hihető választ adnak-e a kérdésre. Az eredmény szerint az emberek átlagosan naponta 2,2 alkalommal hazudnak - mondta köszönőbeszédében Bruno Verschueren tudós. "Hillary Clintont és Donald Trumpot az amerikai választási kampányban gyakran beteges hazudozónak titulálják. De ha csak napi 1-5 alkalommal nem mondanak igazat, egyszerűen csak átlagos hazudozók, mint mi mindannyian" – mondta a kutató. 

Ahmed Shafik egyiptomi tudós azt vizsgálta, milyen hatással van a poliészter-, a pamut- vagy a gyapjúnadrág a patkányok szexuális életére, illetve hasonló kutatások végzett férfiakkal is. Eredményeiért reprodukciós kutatások kategóriában kapott Ig Nobelt. 

Biológia kategóriában különleges erőfeszítéseiért műanyag órát kapott Charles Foster kutató, aki borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is élt a vadonban, hogy tanulmányozza az állatok életmódját. A kategória másik díjazottja Thomas Thwaites, aki speciális művégtagokat is készíttetett magának, hogy minél valósághűbben követhesse a hegyi kecskék életét, így napokat töltött egy alpesi kecskecsapattal, amely befogadta tagjai közé. 

A közgazdasági díj elnyerői - brit és új-zélandi szakértők - a kavicsok személyiségjegyeiről, illetve azok kereskedelmi és marketinghatásairól írtak tanulmányt.

Az orvosi kategória német győztesei kutatásukban azt bizonyították, hogy ha valakinek viszket valamije a teste bal oldalán, a viszketés csökkenthető, ha a tükörbe nézve a jobb oldalunkat vakarjuk ugyanott. És vice versa.

A békedíjat ezúttal kanadai és amerikai kutatók kapták az Álintellektuális hülyeség recepciója és észlelése című tanulmányukért,

Az irodalmi IgNobelt egy háromkötetes önéletrajzi mű svéd szerzője vihette haza. Fredrik Sjöberg a már elpusztult és a még el nem pusztult legyek gyűjtésének szépségeiről írt.

Abrahams a 26. gálát a már megszokott szavakkal zárta a Harvard Egyetemen összegyűlt több mint ezerfős közönség előtt: "Ha idén nem nyertek Ig Nobelt - és különösen akkor, ha nyertek - több szerencsét kívánok jövőre!".