Trump számára megint rosszul sülhet el a Putyin-találkozó

„Trump és Putyin legutóbbi két találkozójának eredménye leginkább az volt, hogy súlyosabbá váltak az amerikai belpolitikai viták, és tovább romlottak az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok. A találkozók semmire nem vezettek, az USA pedig tartósan a tisztelet legkisebb jele nélkül bánik Oroszországgal. Aki azt gondolja, Trumppal lehet alkut kötni, egy mítoszban hisz. Az elnök nagyon kemény környezetben dolgozik, s ez kizárja a komoly megállapodások lehetőségét” – mondta az ismert orosz politikai elemző, Fjodor Lukjanov azt követően, hogy Moszkva megerősítette, a két politikus valóban tárgyal egymással a Japánban tartott G20-as csúcson.

A Kül- és Védelempolitikai Tanács nevű intézetet vezető Lukjanov részben arra utalt, hogy az egyetlen „igazi csúcson”, a Helsinkiben rendezett tavaly júliusi találkozón Trump minősíthetetlenül viselkedett: szembeszállt hazája valamennyi titkosszolgálatának véleményével, és azt mondta, elhiszi Putyin elnöknek, hogy Moszkva egyáltalán nem avatkozott bele a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A lojalitás teljes hiányáról tanúskodó nyilatkozat még a republikánus politikusok egy részének sem tetszett, a demokraták és a független elemzők pedig gyakorlatilag hazaárulással vádolták a Fehér Ház urát.

Ismétlődő történelem

Most, az oszakai csúcs előtt is hasonló botrány van kialakulóban: egy néhány nappal ezelőtti nyilatkozatában Trump azt mondta, a technológiai cégek – egyebek mellett a Facebook, vagy a Google – sokkal komolyabban beleavatkoznak a politikába, mint az a „néhány orosz blogger, akik ugyanúgy kommentelgettek a demokrata párti elnökjelölt Hillary Clinton mellett, mint a republikánus színekben induló Trump mellett”. Mindezt annak ellenére hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetekben is több helyen – például a Mueller-jelentésben – bizonyították be, hogy a Kreml párti hackerek és egyéb személyek igenis megpróbálták befolyásolni a 2016-os elnökválasztás kimenetelét.

Tumblr

Az is nehezíti a megállapodást, hogy az Egyesült Államok Oroszország-politikája meglehetősen zavaros. Elsősorban azért, mert míg Trump állandóan azt hajtogatja, hogy tiszteli orosz kollégáját, s a két ország jól ki tudna jönni egymással, ha akarna, az adminisztráció többi tagja, valamint a törvényhozók, illetve a minisztériumi tisztségviselők többsége az elnöknél sokkal keményebb Moszkva-politikát folytat, illetve folytatna.

Mélyponton

Az oszakai találkozóra akkor kerül sor, amikor a két ország viszonya látványosan megromlott. Miközben Moszkva és Washington különbözőképpen ítéli meg a szíriai, az iráni és az ukrajnai válságot, Oroszország azzal vádolja az USA-t, és az amerikaiak vezetése alatt álló NATO-t, hogy az észak-atlanti szövetség körbe akarja venni Oroszországot, és egyre jobban fenyegeti a 145 milliós ország biztonságát. Moszkva azt is az amerikaiak szemére veti, hogy az rá akarja erőltetni Európára az észak-amerikai palagázt, és ezzel ki akarja szorítani a kontinensről a hagyományos szállítónak számító oroszokat.

Oroszország, amely a hagyományos fegyverzetek tekintetében nem veheti fel a versenyt a jóval erősebb NATO-val, ezért rohamtempóban modernizálja atomfegyvereit, és olyan eszközöket – például hiperszonikus rakétákat, és észrevehetetlen tengeralattjárókat – igyekszik rendszerbe állítani, amelyek elrettentik az USA-t a keményebb fellépéstől. Az Oroszország ellen már számtalan szankciót életbe léptető USA viszont azt látja, hogy a fegyverkező Moszkva megsérti a korábbi korlátozási egyezményeket, így az USA már bejelentette, kilép a közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló INF-szerződésből.

AFP / Timo Jaakonaho

Az egyezmény ugyan elvileg még megmenthető – a NATO felszólította Moszkvát, szerelje le a szövetség szerint a megállapodást megsértő rakétákat – ám aligha valószínű, hogy Moszkva igent mond a brüsszeli követelésre. Ugyancsak lejáróban van a 2012-ben megkötött új Start-szerződés is, s ha 2021-ig nem születik megállapodás, nem lesz érvényben semmiféle olyan szerződés, amely szabályozná a két ország atomarzenálját.

A cél a kármentés?

„Még akkor is nehéz lenne megoldani ezeket a problémákat, ha jó időket élnénk. A jelenlegi körülmények között, amikor Trump képtelen megtalálni a megfelelő nemzetbiztonsági szakértőket, a kapcsolatok annak ellenére aligha fognak elmozdulni a holtpontról, hogy Trump látványos gesztusokat tesz, hogy Putyint nagy barátjává tegye. Sajnos Trump saját csapata is inkább arra összpontosítja a figyelmét, hogy elhárítsa a találkozók okozta károkat, mintsem, hogy igyekezzen előremozdítani az amerikai nemzeti érdekeket” – írta elemzésében a Politico nevű hírportál.