Péterfy Gergely: Ez a szektaalapítók, vándor csodadoktorok, önjelölt mágusok és jövendőmondók ideje

5 perc

2025.05.25. 15:30

2025.05.30. 11:50

Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: klaviatúrapankrátor, eltáv, összegecske, LX-RY, Kenyérbogár.

Kulcsszavak
Klaviatúrapankrátor – A Fidesz megalapította a Harcosok Klubját, egy online felületeken is hadra fogható, egyelőre 10 ezer Fidesz-tagból álló aktivista csapatot, amely adott témákban előre megadott kulcsszavakkal, panelekkel és hivatkozásokkal terjeszthet álhíreket, összeesküvés-elméleteket és propagandát a közösségi oldalakon.  
 
Eltáv – Török Gábor szerint egy elemzőnek nem tiszte tanácsot adni politikusnak, most mégis azt mondta, hogy Orbán Viktornak a saját érdekében lassan el kellene gondolkodnia a miniszterelnök-jelöltség átadásán. Eltávon volt a héten, bár más értelemben, Magyar Péter, aki feljelentette a tihanyi beszédében a szélsőjobboldali román elnökjelölttel szimpatizáló Orbánt, majd tiltakozása jegyében 10 napos gyalogtúrát tett Nagyváradra.

Összegecske – Egy év alatt 2000 milliárd forinttal nőtt a 100 leggazdagabb magyar vagyona, a leggyorsabban azok gyarapodtak, akik a legközelebbi kapcsolatban vannak a hatalommal: Mészáros Lőrinc másfélszeresére, Tiborcz István és Jászai Gellért közel kétszeresére növelte vagyonát.

LX-RY - Kék villogóval és hivalkodó rendszámmal bukkant fel egy luxusautó-kölcsönző kocsija. Tulajdonosa után nyomozva NER-es cégek sokasága került elő.
 
Kenyérbogár – A Pannonhalmi Főapátság könyvritkaságait fenyegeti a kenyérbogár-invázió, a könyvtár júniustól bezár, könyvmentő akció indul. A bogarakat a régi könyvek gerincén, a borítóanyag alatt található állati eredeti enyv és növényi eredetű keményítő csalta a könyvtárba. 

Vasárnap Tivoliba kirándulok, a Monte Catillo lábához, az Aniene vízeséseihez. Ver Sacrum város ez is, szecesszióváros, az Aboroginészek (akik nem aboriginalok), az Appenninek őslakóinak városa, régi nevén Tibur. Szecesszióváros, a szent tavasz rítusával alapították, amikor egy nemzedéknek, amint elérte a felnőttkort, fel kellett kerekednie és el kellett hagynia szülei, ősei városát és új várost kellett alapítania. Miközben a romániai választás előzetes eredményeit vadászom a neten, lemegyek a Szibilla templomának romjaitól a Villa Gregoriana sziklaösvényein a kanyonba. A mészkősziklák anyaga egészen bizarr, olyan, mintha sok tízezernyi elázott papírhengert, papírusztekercset és csurig ázott pergamenkódexet préseltek volna egymásba, olyan, mint egy gigászi könyvtár, amelyet először elöntött az özönvíz, aztán befedett a vulkáni piroklaszt, tízmilliónyi megkövesedett szibilla-könyv rejtőzik itt kigöngyölhetetlenül.

Visszamászom a kanyon mélyéből és egy teraszon olyan steaket eszem, hogy a hálától majdnem elsírom magam. Tivoliból a Fiumicinóra megyek Évuért, mire leszáll a gépe, már jönnek az első exit-pollok, mire hazaérünk Todiba, már látszik, hogy Simion elbukja. Este kilenckor beülök az Árnyék podcastba, ott már a nyilvánvaló Dan-győzelemről beszélgetünk Lászó Paliékkal.