Alkotmányos vádemelésTrump ellen

A tévés nézettséget a politikai népszerűségnél valószínűleg többre tartó republikánus Trump elleni alkotmányos vádemelés olyan úttá vált, amelyről az ellenzéki demokraták már nem fordulhatnak vissza anélkül, hogy azért ne fizetnének súlyos politikai árat. Így bő kéthavi vizsgálat, 17 tanú bizottsági meghallgatása után a demokrata képviselőházi többség megfogalmazta, melyik két vádpontot tartja megalapozottnak az elnökkel szemben. Az egyik a hatalommal való visszaélés, a másik a kongresszus munkájának akadályozása, s a jogi bizottság által elkészített vádirat szerint mindkettő beleillik az alkotmányban az elnök eltávolítását lehetővé tevő „más súlyos bűncselekmények, illetve vétségek” kategóriájába.

Az elnöküket védő republikánusok azt hangoztatják, hogy a demokraták a 2017. január 20-ai beiktatása óta szeretnék leváltani Trumpot, s ezzel átírni a számukra fájdalmas vereséget hozó előző évi elnökválasztás eredményét. A valóban megosztó politikát folytató, a Twitteren és soha abba nem hagyott kampánygyűlésein durva nyelvezetet használó, adminisztrációja embereit szeszélyesen cserélgető, illetve elüldöző Trump szokatlan elnök, és hivatali ideje alatt mindig a tűzzel játszik, hogy az intézkedései közül melyik hozhatja fejére a vészt. A demokraták előtt akkor nyílt meg a lehetőség arra, hogy esélyük legyen a vádemelési eljárás elindítására, amikor a 2018-as félidős választáson a képviselőházban megszerezték az ehhez szükséges többséget.

Az alkotmányos vádemelést támogatók akkor kaptak lendületet, amikor bejelentés érkezett arról, hogy Trump a Volodimir Zelenszkijjel július 25-én folytatott telefonbeszélgetésében – valamint az előtte és utána, főleg Rudy Giuliani volt New York-i polgármester közvetítésével zajló nyomásgyakorlással – arra próbálta rávenni az ukrán elnököt, hogy keressen terhelő adatokat a potenciális demokrata ellenfél, Joe Biden fiára, annak ukrajnai üzleti tevékenysége alapján. Végül ebből lett a két vádpont.

Andrew Johnson (1868) és Bill Clinton (1998) után így Trump a harmadik amerikai elnök, aki ellen alkotmányos vádemelés indulhat. Ám ahogy az előző kettő megúszta, úgy valószínűleg őt sem távolítják el a hivatalából, mert ahhoz a szenátusban kétharmados többség, amihez pedig húsz republikánus szenátor átszavazása kellene. Így a procedúra, s majd a tárgyalás is a máris zajló 2020-as elnökválasztási kampány részévé válik, amelyben az dönthet, melyik fél tudja jobban eladni a saját forgatókönyvét az alkotmányos vádemelésről.