Kiszervezte Európa az illegális migrációt, már a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonal a legkevésbé forgalmas

Az év első három hónapjában az EU külső határain 31 százalékkal csökkent az illegális határsértések száma 2024 azonos időszakához képest. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint a hat migrációs útvonalnak külön-külön is csökkent a forgalma.

A legnagyobb arányú, 64 százalékos visszaesést a nyugat-balkáni útvonalon lehet elkönyvelni, ahol Magyarország is érintett.

Az útvonal fő belépési pontja a schengeni térséghez frissen csatlakozott Bulgária és részben Románia, ám a dinamikát Szerbia és Bosznia-Hercegovina alakítja; utóbbiak a Frontexszel való mélyebb együttműködés mellett határozottabban lépnek fel az embercsempészekkel szemben. Szerbia az ország északi részein várakozó migránsokat délre szállította.

Az előző két év legforgalmasabb útvonala a Földközi-tenger középső része volt, ahol hosszú idő után először estek a számok, a leginkább érintett Olaszország politikája miatt. A fellépés némi forgalmat tolt át a két nyugati útvonalra. Belépési pontként ez Spanyolországot, illetve a hozzá tartozó Kanári- és Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát érintette, ám 2025 elején itt is visszaesés mutatkozik. Civil szervezetek szerint idén 385 migráns lelte halálát a tengerben, ami arányosítva elmarad a tavaly regisztrált 2300 áldozattól.

A 2015-ös migrációs krízis során közel kétmillióan jutottak be illegálisan az EU-ba. Ezt követően fokozatosan csökkent a nyomás Európán, a koronavírus-járvány alatt (és részben ezzel összefüggésben) pedig tartósan 200 ezer alá esett az illegális határátlépések éves száma. Az afganisztáni kivonulás vagy az orosz–ukrán háború okozta globális élelmiszerhiány turbulens 2022-es évet okozott, ismét megugró forgalommal, 2023 pedig már a nagy migrációs krízis óta nem látott áradattal járt.

A 2024-es év aztán 40 százalékos csökkenést hozott – legnagyobb arányban a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalon.

Ennek a trendnek a folytatása az idei első negyedév, ami több tényező együttállásának köszönhető.