Nagyhatalmak gázháborúja zajlik, mi pedig ott ülünk a kellős közepén

Az orosz fél egyedül fejezi be az Északi Áramlat II. gázvezeték építését – jelentette be a múlt héten a Gazprom, miután Washingtonban közölték, hogy az USA büntetőintézkedésekkel sújtja a munkálatokban részt vevő cégeket. A szankciók hallatán a nem orosz alvállalkozók azonnal fel is függesztették szereplésüket a projektben, ami azt okozza, hogy késni fog az évi 55 milliárd köbméter kapacitású, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő második tengerfenéki vezeték befejezése.

A csőfektetésre alkalmas, Cserszkij akadémikus elnevezésű orosz hajó ugyanis 45 napnyi útra van az észak-európai partoktól, s különben is jóval lassabban halad a munkával, mint az éppen most kivont, svájci–holland tulajdonban lévő Pioneering Spirit, amely naponta négy-öt kilométernyi vezetéket képes telepíteni.

Az Északi Áramlat II. – amelynek megépítését az USA hivatalosan azért ellenzi, mert azzal szerinte Európa még inkább függésbe kerül az orosz gázszállításoktól – így legkorábban a nyár elejére készülhet el. Ha viszont az 1200 kilométer hosszú vezetéken megindul a szállítás, akkor az Északi Áramlat I. és II. vezetékein évente 110 milliárd köbméternyi gáz juthat Németországba, és onnan tovább a többi európai felhasználóhoz.

Így gyakorlatilag teljesen kiválthatóvá válnak az Ukrajnán keresztüli orosz tranzitszállítások. Az évi 120 milliárd köbméteres ukrán tranzit leépítése pedig már régi célja Moszkvának, hiszen 2014 eleje óta – az Ukrajnához tartozó Krím annektálása és a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz támogatás miatt – mélyponton van a viszonya Kijevvel.

Trump megfúrhatja az Északi Áramlat 2-t?

„Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy tűnjön, mi, amerikaiak diktálunk. Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől" - nyilatkozta meglehetősen kevéssé diplomatikusan az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak. A lap értékelése szerint ha Trump komolyan akarja, megtorpedózhatja a gázvezetéket.