Nagyhatalmak gázháborúja zajlik, mi pedig ott ülünk a kellős közepén

5 perc

2020.02.11. 12:00

Ádáz küzdelem folyik az USA és Oroszország között az európai gázpiacért. Washington szankciókkal is akadályozza az orosz térnyerést. A vesztesek között – Ukrajna mellett – Közép-Európa is ott lehet.

Az orosz fél egyedül fejezi be az Északi Áramlat II. gázvezeték építését – jelentette be a múlt héten a Gazprom, miután Washingtonban közölték, hogy az USA büntetőintézkedésekkel sújtja a munkálatokban részt vevő cégeket. A szankciók hallatán a nem orosz alvállalkozók azonnal fel is függesztették szereplésüket a projektben, ami azt okozza, hogy késni fog az évi 55 milliárd köbméter kapacitású, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő második tengerfenéki vezeték befejezése.

A csőfektetésre alkalmas, Cserszkij akadémikus elnevezésű orosz hajó ugyanis 45 napnyi útra van az észak-európai partoktól, s különben is jóval lassabban halad a munkával, mint az éppen most kivont, svájci–holland tulajdonban lévő Pioneering Spirit, amely naponta négy-öt kilométernyi vezetéket képes telepíteni.

Az Északi Áramlat II. – amelynek megépítését az USA hivatalosan azért ellenzi, mert azzal szerinte Európa még inkább függésbe kerül az orosz gázszállításoktól – így legkorábban a nyár elejére készülhet el. Ha viszont az 1200 kilométer hosszú vezetéken megindul a szállítás, akkor az Északi Áramlat I. és II. vezetékein évente 110 milliárd köbméternyi gáz juthat Németországba, és onnan tovább a többi európai felhasználóhoz.

Így gyakorlatilag teljesen kiválthatóvá válnak az Ukrajnán keresztüli orosz tranzitszállítások. Az évi 120 milliárd köbméteres ukrán tranzit leépítése pedig már régi célja Moszkvának, hiszen 2014 eleje óta – az Ukrajnához tartozó Krím annektálása és a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz támogatás miatt – mélyponton van a viszonya Kijevvel.