Trump megfúrhatja az Északi Áramlat 2-t?

Az Északi Áramlat 2 nyilvánvalóan megnövelné Németország és az egész Európai Unió függőségét Oroszországtól. Csapás lenne Ukrajnának, amelyen keresztül eddig érkezett az orosz földgáz jelentős része. Varsóban egyenesen új Molotov–Ribbentrop-paktumot emlegetnek. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással, és szép csendben felosztották egymás között Európa keleti felét. Nem sokkal később megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter ezért is oly kritikus az Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel szemben. A Handelsblattnak egyenesen úgy nyilatkozott, hogy "ez a vezeték megölné Ukrajnát". Arra gondolt, hogy Ukrajna nemcsak elveszítené egyik legfontosabb bevételi forrását, de a beruházás megvalósítása megfosztaná a biztonsági garanciáktól is. Vagyis Putyin úgy érezheti, szabad kezet kap Ukrajna megrendszabályozására. A baltiak is hasonló érvekkel ellenzik az 1220 kilométeres, Oroszországot Németországgal összekötő tengeralatti gázvezetéket. Az USA erre hivatkozva biztonsági kockázatot lát az egész NATO-ra, illetve az Európai Unióra nézve. Trump ezt meg is mondta, amikor Európában járt. Persze egyidejűleg mindjárt amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlott szövetségeseinek.

Hogyan tudná Trump megtorpedózni az Északi Áramlat 2-t?

Ha a németek nem állnak le, akkor szankciókkal fenyegeti meg azokat a külföldi cégeket, melyek részt vesznek a vezeték építésében. A szankciók veszélye ilyenkor mindig fennáll – nyilatkozta a Handelsblattnak Richard Grenell amerikai nagykövet. Két külföldi cég lehet a célkeresztben. Az egyik az olasz Saipem, de az már elvégezte a munka nagy részét. A másik, a svájci Allseas Group viszont még csak a munkálatok elején tart. Őket telibe találhatják az amerikai szankciók. Ha ők leállnak, akkor az egész építkezés fuccsba mehet, vagy legalábbis lényeges késedelmet szenved.

Ez így nem ok

Ez a Handelsblatt véleménye. A portál megírja, egyetért a vezetékkel kapcsolatos bírálatokkal, de ilyen amerikai beavatkozást megengedhetetlennek tart Németországban és általában Európában. Ugyanez a véleménye a külügyi államtitkárnak is. Andreas Michaelis először is emlékeztet rá: az USA 2017-ben megígérte Németországnak, hogy nem alkalmaz szankciókat a vezeték építésének megakadályozására. Berlinben persze tudják, hogy mit érnek Trump ígéretei, ezért aktívan lobbiznak Washingtonban. A német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmazott: ”nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el”.

Csak hát nagyon sok van még hátra az építkezésből. Trump pedig kiszámíthatatlan. Egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonból arra hívta fel a figyelmet a Handelsblattban, hogy a demokraták többsége a képviselőházban korlátozhatja Trump hazai aktivitását. Lehet tehát, hogy a jövőben aktívabb lesz a diplomáciában. Katasztrofális döntése Szíriával kapcsolatban jól mutatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Hiába ellenezték a tábornokok és a szövetséges Izrael, Trump mégiscsak bejelentette a csapatok kivonását. Hasonló lendülettel bejelentheti a szankciókat az Északi Áramlat 2 építkezésen részt vevő cégekkel szemben. Irán esetében a manőver sikerült. A külföldi cégek csaknem mind lemondták tervezett iráni beruházásaikat, mert féltek az amerikai szankcióktól. Az Európai Unió hiába ígért védelmet, mert nem tudta kivédeni a csapást. Németország persze nem Irán, de hogyha az USA nagykövete egyértelműen közli, hogy nem akarja a gázvezetéket, akkor ezt komolyan kell venni Berlinben és Brüsszelben is. A két városban csendben abban reménykednek, hogy a kereskedelmi háború Kínával szemben leköti Trump figyelmét, és inkább ott vitézkedik, mert az összeveszés Európa vezető hatalmával túl nagy ár egy kétes PR-sikerért a diplomáciában.( via Handelsblatt)