Az államok által támogatott dezinformáció olyasmi, amiről nem beszélnek a nyugati demokráciákban - írja közös cikkében Sohini Chatterjee, a Columbia Egyetem tanára, valamint Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.
Mint a szerzők kifejtik, amikor a téma felvetődik, mindig csak az oroszokra és a kínaiakra mutogatnak, ám közben demokratikusan megválasztott vezetők is egyre jobban élnek a tudatos félretájékoztatás eszközével, ami messze nem ugyanaz, mint a propaganda. Nem alapozódik sem ideológiákra, sem tényekre. Az jellemző rá, hogy semmi sem igaz benne, viszont minden lehetséges. Célja az, hogy többféle üzenettel összezavarja az embereket - ilyen megfontolásokból akármit be lehet dobni, ezért sokkal veszélyesebb, mint a propaganda.
Egyre inkább bevetik politikai okokból, terjesztői már nem az agyakat és a szíveket igyekeznek megnyerni, hanem hogy megosztottságot igyekeznek szítani. A következmény a zűrzavar. A közvélemény már nem tudja, mi az igaz és mi a hamis, ezért megadja magát a zsigeri törzsiségnek, mert ott azt hallja, amit a leginkább szeretne. Fokozódik a polarizálódás, a kampány célba ért. A járvány nagy lendületet adott az ilyen törekvéseknek a demokratikus világban.
Látszólag barátságos egyeztetés folyt Bukarestben a magyar és a román kormányfő között, a színfalak mögött azonban sokan a moszkvai befolyásolás erősödéstől és a magyar kormány ukránellenes kampányától tartanak.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Nemrég egy koncertfelvétel miatt derült ki, hogy egy amerikai techvállalat igazgatója és egy vezetője viszonyt folytatott egymással. Előbbi már múlt héten lemondott posztjáról.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
A jogszabályok megszegése miatt egy teljes ukrán család magyar állampolgárságát vonta vissza a köztársasági elnök.
Száznyolcvanegy napig kell majd iskolába járni.
