Ónody Gomperz: Egyik kutya, másik eb
Az embernek végül nem marad más hű társa.
Először a régi kollégiumi szobatársamra bíztam a vagyon kezelését. Ő azonban túl okos volt. Önálló akarattal rendelkezett és tudott számolni. Hiába tollasodtunk szépen, hiába jutottunk fel a leggazdagabb magyarok listájára, osztozkodás közben összevesztünk, mindenki előtt g*cinek nevezett, majdnem elúszott mindenem, nehéz időszakon mentem keresztül.
Viszont tanultam a történetből. Megfogadtam, hogy még egyszer ilyen hibát nem követek el.
Amikor újrakezdtem a vagyon felhalmozását, olyan személyt kerestem, aki egyáltalán nem rendelkezik önálló akarattal, és annyira együgyű, hogy rendszertanilag egyes kutatók már a páfrányok családjába sorolnák. Megtaláltam. Ő pont az ellenkezője az egykori szobatársnak. Háromig sem tud elszámolni, ezért nála biztonságban lesz a pénz. Az ötlet bevált, ma már ő vagyok a leggazdagabb magyar.
Erre ez a lütyő bejelenti, hogy elválik a feleségétől. Azt hittem, többet nem ér meglepetés, de izgulhatok megint. Mi van, ha a vagyonmegosztásnál elvesztem a fele királyságom? Mi van, ha a bíró azt nézi, kinek a neve szerepel a papíron?
De tanulok ebből a történetből is. Most már csak egy valakiben bízhatok. Gyere, Nárcisz, holnaptól az összes közbeszerzésen te indulsz.