HVG: Alapító tagja Pintér Béla társulatának, ám a bő húsz év alatt viszonylag kevés interjú készült önnel. Van erre is egy kimondott-kimondatlan szereposztás, vagy inkább alkati dolog?
Enyedi Éva: A mi társulatunk munkájával kapcsolatban elsősorban Pintér Bélát keresik az újságírók, ez érthető, hiszen íróként, rendezőként, színészként ő a legmeghatározóbb. Én eleinte csak színész voltam, amióta dramaturg is vagyok, és édesanya, nem játszom mindegyik előadásban. Egyébként a dramaturg a külső szemlélők felől nézve háttérmunkásnak számít.
A Pintér Béla és Társulata Titkaink című produkciója kapta a legjobb előadásnak járó elismerést a Színházi Kritikusok Céhének vasárnapi díjátadóján a Trafó - Kortárs Művészetek Házában, ahol az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit jutalmazták.
HVG: A hazai porondon kivételes az egyszerre dramaturg és színésznő kombináció. Mennyire tudathasadásos állapot ön számára ez a kettős szerep?
E.É.: Mindkét énem segít a másiknak. A nyelv mint kifejezési eszköz nagyon érdekel, de ugyanilyen fontos, hogy színpadon lehessek.
HVG: Ha előállna egy képtelen helyzet, melyikről mondana le nehezebben?
E.É.: A színészetről. Az a zsigeri, a közvetlenebb, sokkal erőteljesebben megmozgatja a lényemet.
