Valósággal rávetették magukat a befektetők a Zoom nevű cég tőzsdén kívül forgó részvényeire, ezért azok kereskedelmét húsvét előtt felfüggesztette az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC). A döntés egyrészt azért született, mert a kínai mobilcég 2015 óta nem adott le nyilvános pénzügyi adatokat. Elsősorban viszont azért, mert a befektetők nagyot bakiztak, amivel az utóbbi egy évben 5 centes mélypontot is elérő papír árfolyamát 60 dollárig is felvitték. A kínai Zoom Technologiest ugyanis összekeverték az amerikai Zoom Video Communicationsszel, aminek a részvénye az év eleje óta a duplájára drágult. A zavart az okozhatta, hogy az előbbi papírjának az azonosítója a ZOOM, az utóbbié pedig a ZM.
Az „igazi” Zoomot az tette tőzsdei sztárrá, hogy az általa kifejlesztett videókonferencia-alkalmazás a koronavírus-járvány miatt világszerte elrendelt karantén legsikeresebb szolgáltatása lett.
Március 23-án például egyetlen nap alatt 2,1 millió alkalommal töltötték le – két hónappal korábban csupán 56 ezer volt ez a szám.
Használják cégek, családok, baráti közösségek, iskolák, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig még kormányülést is tartott a segítségével. A Zoom a vetélytársainál több, összesen száz ember számára teszi lehetővé ingyen a videókonferenciát, ha az nem tart tovább 40 percnél. A korlátlan idejű beszélgetés lehetőségéért havi 15 dollárt kér a magánszemélyektől, a cégektől pedig a konferenciát kezdeményező házigazdánként – akikből minimum tíz után kell fizetni – 20 dollárt.
Az alapító a Zoom sikeréről:
