Nem lesz jó vége, ha a kormány a betegek helyett az ágyakra fókuszál

Mátyás királynak sem voltak olyan álruhái, mint Orbán Viktornak. A miniszterelnök azonban a fehér kezeslábasában sem akar észrevétlen maradni – ez nehezen is menne, amikor a Facebook-rajongóinak videós stáb örökíti meg mindennapi felbukkanásait. Orbán előre be nem jelentett látogatásokat tesz a magyarországi kórházakban, és az üres kórtermek megtekintését követően elégedetten konstatálja, hogy Ajka, Szekszárd és Kiskunhalas felkészült.

Néha azonban nem ártana visszalátogatnia a korábbi szemlék helyszínére. Például a kelenföldi Szent Imre Kórházba. Orbán április 10-én tartott vizitet az intézményben, amelyet Bedros J. Róbert vezet, a leendő dél-budai szuperkórház beruházásának miniszterelnöki megbízottja, jelenleg az országos kórházparancsnok helyettese. A miniszterelnöknek a látottak után nagy is volt az elégedettsége.

Pedig ekkor már a Népszava elkezdte feszegetni, miért is mondta le a kórház az érsebészeti ügyeletet, és miért érdeklődnek a sürgősségi osztályra érkezőktől, hogy feküdtek-e korábban a Szent Imre sebészeti vagy érsebészeti osztályán. Április első napjaiban Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs online tájékoztatóján azt a választ adta a napilap kérdésére, hogy az elővigyázatosság „nagyon helyes megközelítés, hiszen minden (...) tényt, minden (...) kockázati tényezőt igyekszik felmérni az intézmény”.

Csakhogy az ennyire specifikusan megfogalmazott kockázatnak információink szerint alapja is van. Az intézményben többen kórházi fertőzéssorozatról beszélnek, amelyet a hatóságok „nagy diszkrécióval” kezelnek, vagyis a Pesti Úti Idősek Otthona körüli folyamatos adatszolgáltatással szemben a Szent Imrében történtekről hallgatnak. Szakmai berkekben azonban erős szóbeszéd és érdeklődés tárgya lett a járvány esetleges belső továbbterjedése – így jutottak el nem hivatalos adatok a HVG-hez is.