Magyarország nem azért akkora, amekkora, mert a győztes nagyhatalmak 1920-ban így döntöttek, hanem azért, mert nem a Trianont eltemető náci Németország és fasiszta Olaszország nyerte a második világháborút. Révész Sándor publicisztikája.
Most, hogy túlestünk a századik évfordulón, megkérdezhetjük, miért is nem hetvenhárom az a száz? Vajon miért nem február 10-e a Nemzeti Összetartozás Napja? Miért múlt el nyomtalanul az országcsonkítás hetvenedik évfordulója 2017. február 10-én? Miért nem zúgtak a harangok három évvel ezelőtt, azon a gyászos februári napon délután öt óra negyvenkilenc perctől? És miért nem fogják nyúzni azokat a harangokat a 75. évfordulón sem? És a századikon sem, 2047-ben? Miért nem érdekel senkit az a nap, és az a perc, amikor aláírták 1947-ben a Magyarország jelenlegi határait meghatározó szerződést Párizsban? Miért szól ehelyett minden egy többszörösen fölülírt szerződésről?
Miért elfelejtett dátum 1938. november 2-a, amikor részben érvénytelennek mondták ki a trianoni szerződést. Akkor mindenki tudta, minden lap megírta, hogy leomlott a trianoni határ, hogy a bécsi döntés a trianoni szerződés szétszakítását jelenti, hogy „a magyar igazság széttörte a trianoni rabbilincseket”. (Friss Újság, 1938. november 4.)
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint?
Sok emberéletbe fog kerülni, de a pacifizmus nem vezet békéhez Putyinnal szemben – figyelmeztet az egyik legbefolyásosabb német politikatudós.
