Magyarország nem azért akkora, amekkora, mert a győztes nagyhatalmak 1920-ban így döntöttek, hanem azért, mert nem a Trianont eltemető náci Németország és fasiszta Olaszország nyerte a második világháborút. Révész Sándor publicisztikája.
Most, hogy túlestünk a századik évfordulón, megkérdezhetjük, miért is nem hetvenhárom az a száz? Vajon miért nem február 10-e a Nemzeti Összetartozás Napja? Miért múlt el nyomtalanul az országcsonkítás hetvenedik évfordulója 2017. február 10-én? Miért nem zúgtak a harangok három évvel ezelőtt, azon a gyászos februári napon délután öt óra negyvenkilenc perctől? És miért nem fogják nyúzni azokat a harangokat a 75. évfordulón sem? És a századikon sem, 2047-ben? Miért nem érdekel senkit az a nap, és az a perc, amikor aláírták 1947-ben a Magyarország jelenlegi határait meghatározó szerződést Párizsban? Miért szól ehelyett minden egy többszörösen fölülírt szerződésről?
Miért elfelejtett dátum 1938. november 2-a, amikor részben érvénytelennek mondták ki a trianoni szerződést. Akkor mindenki tudta, minden lap megírta, hogy leomlott a trianoni határ, hogy a bécsi döntés a trianoni szerződés szétszakítását jelenti, hogy „a magyar igazság széttörte a trianoni rabbilincseket”. (Friss Újság, 1938. november 4.)
A Fidesz meg akarja mutatni, hogy a pártnak van valós társadalmi bázisa, szavazói önbizalmát növelné a digitális honfoglalással – mondja a politológus. De kiket céloz meg Dopeman podcastjával? És ad majd interjút független médiának is?
Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, vendégház és medence azért kellett, mert nagy a család – magyarázta Orbán Győző.
Megválna romániai gázüzletágától a német Eon, de egyelőre nem tud, mert a politika hirtelen beleszól az üzleti szándékokba. Mi állhat a háttérben? – ennek járt utána a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
„Egy ilyen tragédián nem lehet túl lenni” – állítja az énekes.
A Nemzeti Gárda katonái vasárnap este óta fegyverekkel járják a főváros utcáit.
Ismét az X-en szólalkozott össze Szijjártó Péter és az ukrán kollégája, Andrij Szibiha.
