#Trianon

Ablonczy Balázs történész, párizsi nagykövet: Nem akarom Fidesz-árvának tekinteni magam

A magyar jobboldal meglehetősen zárt, frusztrált politizálás felé indult el, ami sokban hasonlított a gömbösi programhoz – mondja Ablonczy Balázs történész, aki már saját gyerekein is látja, hogy ez nem működik. A pesterzsébeti panelben felnőtt konzervatív szakember rendkívüli lehetőséget lát a Magyarország iránti mostani érdeklődésben, és lezárná „azt a buta franciaellenes retorikát”, ami az utóbbi években a magyar propagandasajtót jellemezte. HVG-Portré.








Parászka Boróka: Száz év határ

Mire az unió keleti peremvidéke is csatlakozhat a schengeni övezethez, addigra Schengen országaiban a migránsellenes politika, az unión belüli széthúzás és ellenségeskedés, az egymással kooperálni nem akaró tagországok, a virulens és agresszív újnacionalista politikák miatt újra zárják a határokat. Vélemény



„A propaganda és a tettek a politikában sokszor nincsenek összhangban” – Rigó Máté és Ablonczy Balázs Trianon emlékezetéről

Már a második kiadása kerül a boltokba Rigó Máté Háború, profit, Trianon című könyvének, amely tavasszal jelent meg, és fontos új szempontokat emel be egy mindig aktuálisnak tűnő korszak értelmezésébe. A mű szerzőjével, aki a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, és Ablonczy Balázzsal, a kutatócsoport vezetőjével Gócza Anita beszélgetett.









Annyira belejöttünk a hintapolitikába, hogy akkor is csináljuk, amikor semmi értelme

A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.