Ha így folytatjuk, a kormány kénytelen lesz elengedni a rezsicsökkentést
A járulékos költségek emelkedése miatt előbb-utóbb nőhet a gázszámla, a lakosság hatósági áras befizetései ugyanis 2019-ben már nem fedezték a kiadásokat.
Évek óta először fordult elő, hogy a rezsicsökkentésért azóta is hálás magyar választók nem többet, hanem valóban a piaci árnál kevesebbet fizettek az elfogyasztott gázért. A központi rezsitartalék tavaly nagyjából ötödével, 8 milliárd forinttal csökkent, így az év végén 29 milliárd forinton állt. Az összeget az állami földgáz-nagykereskedő MFGK Zrt. tartja nyilván a beszámolójában.
Ha a lakossági célú értékesítésen haszna keletkezik – leegyszerűsítve: ha a háztartások többet fizetnek a gázért, mint amennyibe az a cégnek kerül –, akkor a tartalék nő, ha vesztesége, akkor csökken. Az elmúlt években a bespájzolt pénztömeg rendre nőtt, bár egyre visszafogottabban. 2016-ban az MFGK közel 50 milliárd forintot tett félre, 2017-ben 25 milliárdot, 2018-ban pedig már csak 3,5 milliárdot. Tavaly aztán elérkezett a fordulópont.