Osztrák mintát emlegetnek az egyetemeknél, pedig csak a régi rendszerre térünk vissza

A felsőoktatás hosszú éveken át tartó, permanens átalakítási cunamija az utóbbi időben sem csillapodott. Viharos gyorsasággal formáltak át a Corvinus Egyetemhez hasonlóan alapítványi fenntartásúvá hét intézményt, az Állatorvostudományi Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Neumann János Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, a Soproni Egyetemet és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

A kormány kommunikációja szerint ez a forma szabadabb és versenyképesebb működést tesz lehetővé, könnyebb lesz külső, céges forrásokat bevonni, gyorsabbá válhatnak például az eszközbeszerzések, a programok lebonyolításához a források megteremtése. Más kérdés, hogy az alaptörvényben is rögzített egyetemi autonómia nem sérül-e azzal, hogy az intézmények kuratóriumaiba az eddigi hírek szerint erősen kormányközeli embereket ültettek. Sőt kormánytagokat is: például a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke Varga Judit igazságügy-miniszter lett, a győri Széchenyi István Egyetem kuratóriumi tagjává vált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az alapítványi fenntartás egyébként önmagában nem lenne ördögtől való, de nem is válnak ezzel klasszikus értelemben véve magánegyetemmé az intézmények, hiszen továbbra sem tisztán üzleti alapon működnek. Azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy az új alapítványi egyetemek a tulajdonukba kapták az addigi intézményi vagyont, de – ellentétben a Corvinusszal – nekik nem juttattak nagyvállalati részvénycsomagot.

Indul a pótfelvételi: egyre több képzésen lehet állami protekcióval tanulni

Egy tavalyi precedens után most már több állami ösztöndíjas - magyarul tandíjmentes - helyet hirdetnek meg az egyetemek a pótfelvételin.