Nem sikertörténet az idei felvételi, a felsőoktatás gondjai csak súlyosbodtak

A jelentkezők közel háromnegyedét már felvették az egyetemekre, sőt „ilyen magas arányban még soha nem kerültek be felsőoktatási intézményekbe a jelentkezők” – dicsekedett a felsőoktatást felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium a múlt héten kihirdetett felvételi eredményekkel. E rövid közleményből is látszik, hogy a statisztika sok minden kozmetikázására alkalmas. Az arányok mögötti valóság ugyanis az, hogy az utóbbi húsz évben idén volt a legalacsonyabb a jelentkezők száma, 91 460, ez 20 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi évben. Közülük 68 112-en már bekerültek az egyetemekre – ez 10 ezres mínusz tavalyhoz képest, és szintén az elmúlt húsz év negatív rekordja.

Hogy ne legyen még nagyobb a baj, akit lehetett az úgynevezett általános eljárásban, azt az egyetemek fel is vették, ezért lett a jelentkezőkhöz képest magas az arányuk. De meglehetősen nagy bravúrra vall sikerjelentést kihozni ezekből a számokból, amikor nyilvánvaló, hogy ezt a magas arányt csak úgy lehetett elérni, hogy az egyetemek túlnyomó többsége engedni volt kénytelen a követelményekből.

Alaposan meg is érzik a felsőoktatási intézmények a jelentkezők számának visszaesését, ami nekik létkérdés, hiszen a hallgatók száma után kapnak pénzt az államtól, és a tervek szerint ez marad a jövőben is a finanszírozás egyik alapja. Kompenzálni sem lehetett mindenhol a követelmények engedésével, hiszen például a kecskeméti Neumann János Egyetemre eleve feleannyian jelentkeztek első helyen, mint tavaly, márpedig ennyi diákból nem lehet pótolni a jelentkezők elmaradását.

Leginkább persze szokás szerint a kisebb és vidéki egyetemek jártak rosszabbul, a budapestiek jobban fel tudták tölteni a helyeiket. Az ELTE és a Műegyetem alig vesztett pár százalékot tavalyhoz képest, s a Semmelweisre is majdnem ugyanannyi diák jutott be, mint az előző évben. A műszaki oktatásban szintén erős Óbudai Egyetem viszont harminc százalékkal csekélyebb létszámmal kénytelen számolni.