Washington szeretne szövetségi állam lenni, de nem engedik
A Washingtonról leválasztott szövetségi állam ötlete nem új. A támogatása és az ellenzése mögött is politikai számítás rejlik, ami végigkísérte azt a folyamatot, ahogyan az USA 13-ból 50 állam alkotta unió lett.
„Egy apró enklávé, amely elsősorban a parkokból és a szövetségi épületekből állna, nyilvánvalóan nem felelne meg a kormány állandó székhelyéről szóló koncepciónak, ahogyan azt az alkotmány megfogalmazói elképzelték” – ezzel vetette el 1964-ben Robert Kennedy demokrata igazságügy-miniszter azt az ötletet, hogy az USA fővárosa csak egy szűk területre korlátozódjon, a többiből pedig hozzanak létre egy új, 51. szövetségi államot. Az elképzelést támogatta az előző évben Dallasban meggyilkolt John F. Kennedy – Robert bátyja – helyébe lépett Lyndon B. Johnson elnök, ám a vietnámi háború és a polgárjogi küzdelmek eszkalálódása miatt volt elég baja, így nem erőltette. A törvényjavaslat így megbukott a déli államok demokrata törvényhozóinak ellenállásán, akik nem akartak több afroamerikait a kongresszusba, mert esély volt rá, hogy a Washingtonról leválasztott területről ők juthatnak be.
A képviselőház 1993-ban szavazott először az ötletről, és nagy többséggel utasította el azt a javaslatot, amely New Columbia (Új Kolumbia) néven új szövetségi államot hozott volna létre, a lényegesen kisebbre szabott főváros pedig megőrizte volna a Washington, D.C. nevet. A rövidítés a District of Columbia (Kolumbia Terület) jelzése, s arra utal, hogy a főváros területének 1790-es kijelölésekor az amerikai kontinenst,
az Újvilágot előszeretettel azonosították a felfedező, Kolumbusz Kristóf angolos családnevének (Columbus) női alakjával, Columbiával.
A kérdés idén június végén került újra napirendre, amikor is 232:180 arányban – az összes republikánus és egy demokrata ellenszavazatával – elfogadták a kisebb fővárosról és az 51. szövetségi államról szóló törvényjavaslatot. A történelmi lépésben a washingtoniak által a törvényhozási képviseletekért évtizedek óta folytatott kampány mellett szerepet játszott a Black Lives Matter mozgalom, s különösen az, hogy Donald Trump republikánus elnök a tüntetések ellen szövetségi rendfenntartókat vetett be a fővárosban.
Népirtó lett a felfedező Kolumbuszból a haragra gerjedt Amerikában
Kolumbusz Kristóf ellen fordult a George Floyd halálát követően feltámadt népharag Amerikában, ahol nemcsak a polgárháborús déli tábornokok, hanem az egykori fölfedező több szobrát is ledöntötték, lefejezték.
Az elképzelés szerint a Washington, D.C. nevet megtartó főváros lényegében a Fehér Ház, a Capitolium, a Potomac-folyó, valamint a Constitution és a Pennsylvania sugárút mentén található szövetségi épületek határolta részre szorítkozna. A többi terület felvenné a Washington, Douglass Commonwealth (szintén Washington, D.C.) nevet a XIX. században a rabszolgaság eltörléséért küzdő Frederick Douglass után. A kiegészítésre azért van szükség, mert
már létezik egy, az ország elnökének nevét viselő szövetségi állam az USA északnyugati partján.