A bérharc eldőlt, de a Postát így is szorongatja a pénzhiány, no meg a digitalizáció
3 perc
2020.08.11. 05:00
Úgy tűnik, hogy a Postát is beszippantja az épp összeálló, Mészáros-közeli szuperbank. Közben az állami szektorban a postai dolgozóknak kellett a legvéresebb harcot folytatniuk a béremelésért.
Sztrájkra készülődtek a postások, amikor hosszú bértárgyalásokat követően is olyan ajánlatot kaptak, amit a három nagy érdekvédelmi szervezetből három visszautasított: 8 százalékos béremelést, július 1-jétől. A szakszervezetek 10 százalékos, általános béremelést követeltek, ehhez képest a cégvezetés első körben bruttó 100–140 ezer forint közötti egyszeri juttatást ajánlott, s erről az álláspontról sokáig egyáltalán nem volt hajlandó elmozdulni.
Feltehetően hatott a sztrájkfenyegetés, végül augusztus 6-án megszületett a megállapodás, május 1-től visszamenőleg átlagosan 8 százalékkal emelkednek a postai alapbérek, a postások csaknem kétharmadának ennél is nagyobb bérfejlesztés jut. A postások éves bérfejlesztése a többi közszolgáltató társaság (MÁV, VOLÁNBUSZ) mértékével vált azonossá.
A bértárgyalások azért is húzódtak el a szokásosnál sokkal jobban, mert a kormány folyamatosan az uniós szabályokra mutogatott, de a bérfejlesztés fedezetét előteremthette volna saját költségvetésén belüli átcsoportosításokkal vagy akár a jegybank támogatott hitelkonstrukciójának igénybevételével is.
Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már márciusban levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az egyetemes postai szolgáltatók (nálunk a Magyar Posta) ne csak egyedi eljárás keretében kaphassanak 15 millió eurót meghaladó állami támogatást. (Az uniós válasz azóta sem érkezett meg.) Az unió alapvetően csak kivételes esetekben engedi a vállalkozások állami támogatását, mivel az torzítja a versenyt. Ugyanakkor az EU elismeri, hogy az egyetemes postai szolgáltatásra szükség van, sőt előírja, hogy az állampolgároknak „megfizethető” áron kell hozzáférniük. Nem világos, hogy ha a kormányban tisztában voltak vele, hogy az 5 milliárd forint kevés, és egyedi eljárásban lehet kérni az összeg növelését, ezt miért nem tették meg korábban. A bizottság már több tagállamnak szemrebbenés nélkül rábólintott a magasabb támogatás kifizetésére.
