Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Megcsalták borús előérzeteik azokat, akik az ingatlanpiac összeomlását várták a járvány márciusi kitörésekor. Pedig e szektor, hétéves szárnyalás után, már 2019-ben a soron következő ciklikus visszaesés finom jeleit mutatta: csökkent a tranzakciók száma, főleg a túlárazott Budapesten, ahol tavaly közel 20 százalékkal kevesebb üzletet kötöttek, mint egy évvel korábban.
Idén nyáron azonban újra felpezsdült a piac, így aztán – írja legutóbbi elemzésében a Duna House – augusztus végéig „csak” 17 százalékkal kevesebb tranzakció köttetett, mint 2019-ben. A társaság úgy kalkulál, hogy ha a vírus második támadása nem hoz újabb karantént, az év végére körülbelül 130 ezer lakás cserélhet gazdát a korábban várt 150 ezer helyett.
A koronavírus sem tett be az ingatlanpiacnak
Hogyan kellene átalakulnia az otthonunknak, hogy napi 24 órában használhassuk egy újabb karantén esetén? Min kellene változtatni ahhoz, hogy hatékonyan oldhassuk meg a társadalmi elszigetelődést? És ha a metrócsempét a nyers húsok fogyasztásakor kapott betegségeknek, a nyolcvanas évek szőrös vécéülőkéit meg az antibiotikumoknak köszönhetjük, vajon mit hoz majd a koronavírus?
A mozgolódást mutatja az is, hogy augusztusban – ami pedig hagyományosan a szabadságok ideje – 11 százalékkal több jelzáloghitelt vettek fel, mint tavaly ugyanekkor: összesen 77 milliárd forintot. A babaváró hitel népszerűsége pedig csak egy pillanatra torpant meg a tavasszal, az első fél évben több mint 300 milliárd forintnyit vettek fel belőle, miközben lakáshitelből ebben a hat hónapban ennek alig több mint a dupláját, mintegy 700 milliárdot.
