A tervezett csapatkivonásokkal az USA Afganisztánban a Talibán, Irakban az iráni rezsim, Szomáliában pedig az al-Káida kezére játszik.
Mintha a választási vereségét még mindig el nem ismerő Donald Trump amerikai elnök fontos külpolitikai kérdésekben is borsot akarna törni utódja, Joe Biden orra alá. A washingtoni kormány a múlt héten jelentette be, hogy január 15-éig – azaz Biden beiktatása előtt öt nappal – Afganisztánból és Irakból kivon összesen 2500 katonát. Hírek szerint megvágná a Szomáliában állomásozó amerikai kontingenst is. Ezzel az USA jelentős biztonsági űrt hagy maga után mind a három országban, illetve térségben, és hátat fordít a regionális szövetségeseinek.
Nem véletlen, hogy nemcsak Washington nyugati partnerei fejezték ki az aggodalmaikat, hanem több olyan republikánus törvényhozó is, akik amúgy Trump odaadó támogatóinak számítanak. Mitch McConnell, a szenátus többségi vezetője hibának nevezte a lépést, és arra figyelmeztette az elnököt, hogy ne hozzon „eget rengető intézkedéseket a védelmi és a külpolitikával kapcsolatban” a Fehér Ház elhagyása előtt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt, mondván: „a túl korai vagy a nem összehangolt távozás ára nagyon magas lehet”.
Lehetetlennek tűnő feladat megoldásával próbálkozik Irak miniszterelnöke
Volt újságíró és kémfőnök is a pragmatizmusáról ismert Musztafa al-Kadhimi, aki próbálja normalizálni országa kapcsolatait szomszédjaival és az Egyesült Államokkal is. Még nem tudni, hogy sikerül-e a mutatvány.
Egy ambíciózus igazgató és a lelkes, jól felkészült tantestület bárhol alkalmazható, példaértékű iskolai modellt dolgozott ki és vezetett be Tarnabodon. Riport.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
A miniszter beszélt Tiborcz Ferrarijáról, a Pride sikertelenségéről és arról, hogy miért napolták el az ellehetetlenítési törvényjavaslat megszavazását.
