A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A pesti palotanegyedbe – egyebek mellett a korábban a Magyar Rádió által használt épületekbe – költözött, illetve költözik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, köszönhetően a kormány vagyonjuttatási döntésének. Ezzel megszűnt a tanárok és diákok által utált ingázás Budapest és a piliscsabai campus között. Az agglomerációban a kilencvenes években Makovecz Imre és irodája munkatársai tervei alapján felhúzott épületegyüttes tulajdonjoga és fenntartásának terhe így január első napján, csereingatlanként az államra száll. Kérdés, mit tud kezdeni vele.
Annak, hogy a rendszerváltás idején afféle zöldövezeti egyetemvárosnak megálmodott campus soha nem vált azzá, amivé az alapítók – köztük Erdő Péter, Kopp Mária, Roska Tamás, Jelenits István, Várszegi Asztrik és a jelenleg az MTA-tól elkonfiskált kutatóhálózatot vezető Maróth Miklós – elképzelték, több oka is van. A Budapestről – különösen az esztergomi vasút éveken át húzódó felújítása idején – nehezen megközelíthető egyetemváros soha nem szervesült a környezetébe. Nem alakult ki az a szimbiózis Piliscsaba és az intézmény között, amiről a Skrabski Gyöngyi által szerkesztett és 1992-től több lépésben megvalósuló tervezési koncepcióban szó volt. A diákoknak – szórakozóhelyek, vonzó programok híján – nem nagyon volt miért kimenniük a 7 éve várossá lett településre, így csupán néhány szálláskiadó profitált az albérletet kereső diákokból.
