Az egyik legnagyobb hatású kortárs mozgásszínház, a Frenák Pál Társulat alapítója nemzetközi szinten is elismert táncos-, koreográfus-, és pedagógiai munkásságával, egyedi táncnyelv létrehozásával érdemelte ki a Kossuth-díjat.
HVG: Milyen érzés „kakukktojásnak” lenni a díjazottak között, akik többnyire a kormányhoz való lojalitásuk miatt részesültek magas állami kitüntetésben?
F. P. : Mióta az eszemet tudom, kakukktojás voltam – és vagyok – szinte mindenhol. Azzal kezdődött, hogy halló gyermekként a jelnyelvvel kommunikáltam otthon az édesanyámmal, a szüleimmel, a testvéreimmel és gyanakodva tekingettem a külvilágra, mert éreztem, hogy a szavak sokszor mennyire nem fedik a valóságot, hogy sokaknál mennyire nincs harmóniában a testbeszéd a kimondott szavakkal.
Számomra soha nem az volt a fontos, hogy mások milyen értékrendszerbe pozicionálják magukat.
Azt hiszem minden művésznek, alkotónak, önmagával kell megküzdenie, az alkotói hitelessége és az emberi önértékelése szintjén is. Hisz önmagunk valóságos tisztánlátása egyéni küzdelem. Ami engem illet, harmóniában állok a belső tartalmi értékeimmel, és a külvilág megítélése nem igazán érdekel, szükségszerűségből, belső indíttatásból és a saját túlélésemért alkottam és alkotok a mai napig.
Nem az én dolgom, hogy mások helyett értékrendszert állítsak, hisz magamat sem érem utol sokszor. Én békében vagyok magammal és az összes díjammal, melyek közül néhányra olykor nem is emlékszem, de egyik sem tudott abban megakadályozni, hogy elhagyjam önmagam, és a Kossuth-díj csak megerősít ebben. A 40 éves művészi munkám kölcsönös örömben rezonál vele.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
