Lényegében megszabná egyes építőipari alapanyagok árát Orbán Viktor, hogy hősiesen útját állja az elszabadult drágulásnak. Ez azonban szabadpiaci körülmények között általában többet árt, mint használ – legalábbis hosszabb távon.
A hollywoodi szuperprodukciókról mintázza a Fidesz a kormányzását, legalábbis a kormányzati intézkedések kommunikációját.
Az ország életét és működését meghatározó lépések promotálási menetrendje azonos a mozifilmekével.
Első a produkció bejelentése, esetleg a főszereplő és a rendező személyének megnevezésével. A premierhez közeledve először mutatnak az alkotásból pár villanásnyit (a filmszakmában ezt teasernek hívják), utána egy vagy két bővebb előzetest, amiből már lehet következtetni rá, milyen lesz a végtermék. Végül eljön a premier estéje – éspedig szó szerint: a jogszabályok rendszeresen éjjel jelennek meg a Magyar Közlönyben.
Az elszabadult építőipari árakat megzabolázni hivatott lépések bővebb előzetesét személyesen Orbán Viktor miniszterelnök vetítette a közrádió műsorában, ám a tartalom egy része az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől származik. A szervezet elnöke, Koji László szerint a kormánynak muszáj foglalkoznia a kialakult helyzettel, ugyanis újabb termékek ára szabadult el a fa- és vasipari termékek, szigetelőanyagok után. Felzárkóztak például a rézből készült termékek, márpedig a lakóépületekben elég sok rézcsövet, -idomot, -vezetéket használnak, s immár hasonló a helyzet az alumíniumtermékekkel is.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt – véli a szociológus-médiakutató és egyben punkzenész.
