Hivatásos rajongó – Gálvölgyi Jánossal, 5. rész: Rubik-kockával, Kádár hangján
"Könyörögtem a Kazimirnek, hogy hagyjuk ki, mert a pofámról lesül a bőr" - emlékszik vissza Gálvölgyi a legendás Tháliában megélt mélypontokra. Szerencsére katarzisból és pompás előadásból is volt bőven: videósorozatunk 5. epizódjában a statisztáló sztároktól az eljátszott telefonkönyvön és a meg nem értett Hemingwayen keresztül a bóbiskoló Rubik Ernőig jutunk.
Új sorozatunkat tulajdonképp kedélyes-ráérős családi beszélgetések inspirálták, innen a riporter és alanya közötti tegeződés. Gálvölgyi otthon is rendszeresen anekdotázik színházról, színészekről, előadásokról, haknikról, Kövesdi Péter pedig már régen fejébe vette, hogy ezeket a beszélgetéseket közkinccsé kellene tenni.
A HVG felkérésére, ha nem is az otthoni vacsoraasztalnál, de bepillantást engednek ezekbe a csevegésekbe, majdnem úgy, ahogy azok egyébként is folynak: elharapott mondatfoszlányokkal, kicsit kusza természetességgel, néha szomorúan, de legtöbbször inkább nevetve.
15 részes sorozatunk ötödik epizódjában az egykor a magyar színjátszás egyik legfontosabb műhelyének számító Thália kulisszái közé látogatunk el. Miért nem vette észre Gálvölgyi, hogy végre felvették a Színművészetire? Lőnek-e a stadionban, hogy kerül a színpadra Marx Károly, s miként lesz egy kétsoros szövegből nagy szerep?