Az én hetem: Karafiáth Orsolya nem finomkodik, amikor az előválasztásról ír
4 perc
2021.10.03. 17:00
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most az ellenzéki előválasztáshoz kapcsolódó tematikus készletből kellett ihletet merítenie: tarolás, finomkodás, előzés, kipukkanás, bukás.
Tarolás: Dobrev Klára (DK) nyerte a miniszterelnök-jelöltek első összecsapását az ellenzéki előválasztáson, 214 ezer szavazattal, meglehetős fölénnyel. Kérdés azonban, mire lesz ez elég a második fordulóban, amelyben az ellene összefogó Karácsony Gergely - Márki-Zay Péter párossal áll majd szemben.
Finomkodás: Karácsony Gergely néhány hónapja még biztos győztesnek tűnhetett, most több mint 40 ezer szavazattal lemaradt Dobrev mögött. A második fordulóban viszont Márki-Zay Péterrel párban esélyes lehet a győzelemre, de az még nem dőlt el, hogy melyikük vezeti majd a tandemet.
Előzés: Márki-Zay Péter okozta a legnagyobb meglepetést az előválasztáson azzal, hogy 126 ezer vokssal befutott harmadiknak, megelőzve a sokáig jóval esélyesebbnek tartott jobbikos Jakab Pétert.
Kipukkanás: Jakab Péter, a Jobbik elnöke mintegy 40 ezer szavazattal maradt le Márki-Zay mögött, ez ahhoz képest különösen váratlan, hogy néhány hónapja még a legnépszerűbb ellenzéki politikus volt a közvélemény-kutatásokban.
Bukás: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a legnagyobb vesztese az előválasztásnak. Noha pártja képviselőjelöltjei jól szerepeltek az egyéni körzetekben, a saját teljesítményét maga is pocséknak minősítette.
Napok óta a híres Európa Kiadó-dalt, az Elmentek a fiúkat hallgatom újra meg újra. Több oka is van, nyilván az is, hogy elment Baksa Soós János, Január Herceg is, megy egyre el egy nagyon szabad generáció, “Elmentek a fiúk, de itt maradt az idő. Rövid kis pihenő a zűrzavarban.”
Ez még az előző hét, szombat, de az idő összevissza jár, a zűrzavar hirtelen távolabbra kerül, egy kertben vagyok, Január nővérénél, Veránál, valamikor a kétezres évek elején (nincs idő!), és János a furcsa gitárján valami furcsa zenét játszik, és a hajában madártollak, és a házfalon űri képek (nincs űr!), benne lényekkel (nincs távolság közöttünk!), és annyira nagy rend, amit érzek ebben az emlékben, hogy az az időtlenségével tisztára söpri egy pillanatra (órákra! napokra!) körülöttem a világot.
Baksa-Soós János, Január Herceg a képzelettel játszott, a fantázia volt a munkaeszköze
A szeptember 25-én elhunyt művész saját világot kerekített magának, fizikailag Berlinben lakott, spirituálisan a saját univerzumában.
Aztán a kipukkanás, vissza a realitásba, állok sorba, kedden, az utolsó napon, mikor még szavazhatok. És ekkor van bennem utoljára erős az érzés, hogy a másfajta fiúkat sikerülhet elzavarni.