Álomszerű, visszatérő szürreális élőképek, furcsa képzavarok, különös mozgások és egy látnoki erővel megidézett apokaliptikus világ. Takács Viktória és Tasnádi István az Örkény és a Katona József Színház darabjait ajánlják.
Mindig élénken álmodtam. Emlékszem, már gyerekkoromban teljesen kiborítottam a húgomat, akinek reggelente hosszasan meséltem arról, mennyire valóságos álmokat láttam éjjel. Ő menekült előlem, mert unta, nem érdekelte. Hamar rájöttem, hogy szavakkal nem adhatom át az élményt, mert elvész belőlük a lényeg, a varázs. De akkor hogyan lehetne megmutatni a csodás vagy éppen abszurd képeket, amelyek éjszakánként szórakoztatnak? Amikor az előadásra beültem, még nem sejtettem, hogy Bodó Viktornak sikerül. Sikerül megmutatnia, hogyan álmodunk, méghozzá egy olyan kicsiny színházban, mint az Örkény, sok jó szereplővel, nagyon bátran és szórakoztatóan.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik: a hét végén a rendőrség szokatlan brutalitással zavarta szét a tüntetőket. Az EP szerbiai jelentéstevője szerint Alekszandar Vucsics azért nem hozza előre a jövőre esedékes választásokat, mert érzi, hogy megrendült a hatalma.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
A megszólaló drag queenek szerint is volt polgárpukkasztás a műsorukban.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint most a hatóságokon és az igazságszolgáltatáson a sor, hogy „szépen, finoman” tegyék a dolgukat.
Milyen autó képes erre egyáltalán?
