Politika az olimpián: vizsgázik a tiltakozási tilalom enyhítése

Engedélyezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy a sportolók politikai véleményt nyilvánítsanak, ha az nem a verseny közben vagy a dobogón történik. Az ellenállást az USA-ból indult antirasszista tiltakozás törte át.

  • Nagy Gábor

A brit női focicsapat tagjai egymásra néztek, majd fél térdre ereszkedtek, és a példájukat követte a chilei válogatott. Egy órával később, az amerikai és a svéd válogatott tagjai ugyanígy tettek, hogy tiltakozzanak a rasszizmus ellen. A hivatalos megnyitó előtti első játéknap harmadik női labdarúgó-mérkőzésén az új-zélandiak térdet hajtottak, míg ausztrál ellenfeleik az ötödik kontinens őslakosainak zászlója mögé álltak össze.

Az Olimpiai Charta 50. pontja kimondja, hogy „az olimpiai helyszíneken, létesítményekben vagy egyéb területeken tüntetés vagy politikai, vallási, etnikai hírverés tilos”. Ezt a szabályt erősítette meg 2020 januárjában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), kifejezetten megtiltva a politikai jelentésű kézjeleket, valamint a térdelést, amit 2016-ban – röviddel a riói olimpia záróünnepségét követően – először alkalmazott a feketékkel szembeni rendőri erőszak, illetve megkülönböztetés elleni tiltakozásként Colin Kaepernick, az észak-amerikai futball-ligában (NFL) játszó San Francisco 49ers irányítója. A NOB azt ugyanakkor engedélyezte, hogy az olimpikonok a sajtó munkatársai előtt vagy a közösségi médiában kifejtsék politikai nézeteiket. 

Black Lives Matter

Hónapok óta folynak a zavargások az USA-ban és több más országban az elharapózott rendőri brutalitás és az intézményes rasszizmus miatt. Az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő radikális mozgalom, a Black Lives Matter égisze alatt zajló tüntetések azt követően erősödtek fel, hogy amerikai rendőrök intézkedés közben megöltek több, fegyvertelen afroamerikait. A legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követheti.

Hozzászólások