Európának sok idő kellett, de észrevette: Orbán Viktor rendbontása nem mehet tovább szó nélkül – mondta a hvg360-nak Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politikafilozófusa, populizmus-szakértője. Szerinte azzal, hogy Merkel eltűnik a színről, a Fidesz pedig kiesett a Néppártból, sokkal nehezebb feladat vár Orbánékra a 2022-es választásokon, ha pedig az ellenzék jól fókuszálja az üzeneteit, jó esélyekkel indulhat. Úgy véli, az erős vezetőkkel nincsen baj, azzal viszont igen, ha a pártjaikat is ki tudják üresíteni.
HVG360: Januárban a második Orbán-kormányzás 12. évébe léptünk. Mi a legszembetűnőbb változás a 2010-es és a 2022-es Magyarország között? Hogyan értékeli a nemzetközi világ a politikai helyzetet több mint egy évtizednyi Fidesz-kormányzás után?
Jan-Werner Müller: Engedjék meg, hogy összekapcsoljam a demokrácia fejlődésével kapcsolatos elvontabb megfontolásokkal, amit a magyarországi helyzetről érteni vélek. Ha a 19. századtól nézzük a dolgokat, jól látszik: a parlamentek és a bíróságok mellett mindig is kulcsszerepe volt a működő pártrendszernek és a független médiának. Magyarország ékes példája annak, hogyan lehet kiüresíteni ez utóbbit: a helyi sajtó lényegében megszűnt, és a közösségi média árnyékában is lényeges tévé és rádió sem úgy működik, ahogy kéne.
A politikai pártok terén érdemes lenne odafigyelni a pártrendszer autokratizációjára, vagyis arra, ahogy a feltörekvő, vagy de facto autoriter vezetők a teljes pártszerkezetet belakják. A belső ellenzék és hűséges kritikusok hiányának drámaiak a következményei. Ahogy nem lehet már valaki jó republikánus és Trump-kritikus, ahogy senki nem tesz fel kérdéseket Erdogannak, úgy Orbánt sem korlátozzák belülről. A múltban még lehetett abban hinni, hogy egy belső, konzervatív ellenzék nemet mond Orbán kleptokráciájára, de ezen rég túl vagyunk, és ez valójában sokkal aggasztóbb annál, mint amennyire látszik.
Bajnai Gordon: „Az ország nemcsak kormányt választ 2022-ben, hanem sorsot is"
Magyarországon olyan mély megosztottság van, ami minden választást élet-halál harccá tesz - mondja Bajnai Gordon volt kormányfő.
Ugyanígy aggasztó, hogy mennyire sok idő kellett Európának ahhoz, hogy felismerje, belülről van veszélyben. A szakavatottak is azt hitték, Orbán csak egy rosszul illeszkedő építőkocka, vagy egyszerűen úgy voltak vele, hogy a magyar probléma majd magától megoldódik. Sőt, a mai napig sokan alapvetésként fogadják el, hogy a Nyugat liberálisabb, a Kelet pedig illiberálisabb – ma legalább már az autoritarianzmust is hozzáteszik. 2016-ban még ott voltak Európa Manfred Weberjei, akik kritizálták Orbánékat, de a végén mindig kiálltak értük. Ezen szerintem sikerült túllendülni, de kétségtelenül rengeteg időbe telt.
HVG360: Kötődik ez konkrét eseményhez?
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
