Sok veszélyt rejt, hogy egy pehelynyi igazi hó sem lesz a téli olimpián
A műhavat nyolc évtizede véletlenül találták fel, és minden tökéletesítés ellenére még mindig nem olyan jó, mint az igazi. Bajba kerülhetnek a sportolók és a természet is.
„Ezzel az erővel akár a Holdon vagy a Marson is tarthatnánk az olimpiát” – fakadt ki Carmen de Jong, a Strasbourgi Egyetem hidrológusa annak kapcsán, hogy a most folyó pekingi téli játékok szabadtéri pályáin 100 százalékban műhóval teszik sportolásra alkalmassá a hegyoldalakat.
Kína olyan helyszínekkel nyerte el a rendezés jogát, amelyek az ország legszárazabb vidékei közé tartoznak: négy évtized átlagát tekintve a teljes téli időszakban mindössze 7,9 milliméter csapadék hullik az egyik külső helyszínen, Csangcsiakouban. Összehasonlításul: a svájci Davosban csupán egy tipikus decemberben ennek a kilencszerese szokott esni.
Nem ez az első eset persze, hogy elegendő hó nélkül rendeznek téli olimpiát. Már 2010-ben, a kanadai Vancouverben gondot okozott a váratlanul kevés csapadék. Az emiatt „barna játékokként” is emlegetett versenyhez helikopterrel kellett sebtében havat szállítani a pályákra, szalmabálákkal bélelték ki a hóbuckákat, az edzéseken pedig sziklákon is csúszkáltak a versenyzők.