Horthy kiéheztetéssel és rendőrattakkal, Kádár letartóztatással és azonnali béremeléssel vette el a sztrájkolók kedvét a szervezkedéstől. Manapság a munkabeszüntetők dolgát a szolidaritás hiánya és a törvényi szabályozás manipulálása nehezíti.
Évente tizenegy perc.
Átlagosan ennyi időre függesztették fel egy 2016-os tanulmány szerint a munkát azok, akik Magyarországon sztrájkba kezdtek a rendszerváltást követő 26 évben (1991 és 2016 között). A leállások miatt bő negyedszázad alatt kiesett összes munkaórák száma – 7,7 millió – már tekintélyesebbnek tűnik, de csupán hazai viszonylatban.
Összehasonlításképpen: a munkavállalói érdekérvényesítésben (is) a legfejlettebb országok közé tartozó Dániában megesett, hogy egyetlen évben, 2013-ban ugyanennyi időre álltak le az alkalmazottak, sőt az utóbbi negyedszázadban több olyan év is volt, amikor ennek sokszorosát töltötték szakszervezeti nyomásgyakorlással.
A magyarországi sztrájkhajlandóság az idézett tanulmány óta sem sokat változott. A statisztikában az is közrejátszik, hogy például a pedagógusok egyre több résztvevővel zajló jelenlegi munkabeszüntetéseit – a kormány sztrájkot ellehetetlenítő rendelete elleni tiltakozásul – immár csupán polgári engedetlenségi mozgalomként tartják számon.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.
