MNB: Az ármaximálás ellenére is száguld az infláció, de ha eltörlik, az komoly ársokkot fog okozni
5 perc
2022.03.24. 09:45
Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
Idén legjobb esetben is csak 4,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye, de az sem kizárt, hogy csak 2,5 százalékos lesz a GDP-növekedés. Az infláció jó esetben 7,5 százalék körül lehet, de a 9,8 százalékos éves infláció sem kizárt – erre jutott a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentése. Ha az optimistább inflációs jóslat jönne be, akkor csak a 2007-es 8 százalékos szintet közelítené az infláció, a pesszimista forgatókönyv viszont azt jelentené, hogy több mint húsz éve nem látott szintre térnénk vissza: 2001-ben volt 9,2, 2000-ben 9,8 százalékos az éves áremelkedés.
Mivel a keresetek eközben várhatóan 10,8-12,2 százalékkal nőhetnek idén, a lakossági reáljövedelem legjobb esetben 5,1, a legrosszabb forgatókönyv szerint 2,7 százalékkal emelkedhet.
Mindez azt is jelenti, hogy az év első felében lehetnek hónapok, amikor 10 százalék fölötti ütemben fognak nőni a fogyasztói árak. Az, hogy egy hónapban két számjegyű infláció legyen Magyarországon, 2001 óta nem történt meg.
Az Inflációs jelentést negyedévente adják ki, azt pedig természetesen az előző jelentés publikálásakor, tavaly decemberben nem lehetett még előre látni, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát. Mégis érdemes visszaidézni a három hónappal ezelőtti kiadványt: abban elég hamar figyelmeztetett az MNB, hogy az élelmiszerárak csúnyán elszállhatnak 2022-ben – ekkor még a kanyarban sem volt a kormánynak az a terve, hogy néhány élelmiszer árát a 2021. októberi szinten rögzítsék. Azóta majdnem minden fontos előrejelzésen rontott az MNB, akkor például úgy számoltak, hogy 2022-ben 4,7 és 5,1 százalék közötti lehet az infláció, a GDP-növekedés pedig 4-5 százalékos lehet.
Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója és Balatoni András, az MNB igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszéltek:
mindig, amikor azt várták volna, hogy most már lassulni fog az infláció, jött egy újabb sokk, ami miatt nőni kezdtek az árak.
Pedig az év jól indult a magyar gazdaság számára, 9 százalékot is közelíthette volna a GDP-növekedés az első negyedévben, aztán jött a háború. Az ellátási láncok szakadozása mellett az energiaárak elszállása és a növekvő bizonytalanság is gondokat okoz, a hitelezés emiatt lelassul, a reálbérek kevésbé nőnek a nagy infláció miatt, ez pedig az újabb beruházásokat is visszafoghatja. De nem érdemes mindent a háborúra fogni: már a decemberben kiadott előrejelzés is jóval pesszimistább volt, mint az azelőtti.
Az üzemanyagárak és néhány élelmiszerár maximálása rövid távon visszafogja az inflációt, de ha a nyersanyagok piacán nem lesz hamar jelentősebb korrekció, akkor amint kifutnak a kormányzati intézkedések, jókora áremelkedés jöhet
– állapította meg az MNB. Középtávon szerintük „ismételt ársokk” jöhet, hosszabb távon a fő kérdés az, hogy a háború meddig tart.
Ráadásul mindenen az árstop sem segít: még az élelmiszerek árai is száguldanak. A feldolgozatlan élelmiszerek inflációja februárban is 11 százalék felett volt, az év egészében pedig minimum 11,5, de legrosszabb esetben akár 18,5 százalékos is lehet. A búza- és kukoricaárak rohamosan nőnek, ráadásul mivel az iparban nincsenek rögzített energiaárak, a világpiaci energiadrágulást mi sem ússzuk meg, például a műtrágyagyártás költségei a gázár elszállása miatt nőttek nagyot. Mindezek a hatások még a háború nélkül is problémát jelentenének, az orosz–ukrán harcok viszont még sokkal súlyosabbá teszik a bajokat.
| Mit jelent a kormányzati osztogatás? |
Az MNB úgy számol, hogy 2021 végén és az idei év elején összesen több, mint 2200 milliárd forintot osztott ki, illetve hagyott az embereknél a kormány. Ez a következőképp jön ki:
Ennek az összegnek nagy részét a megtakarítások növelésére vagy az adósságok kifizetésére használják fel az emberek, de valamennyire a fogyasztás is nő, ez pedig még tovább pörgetheti az inflációt. |
A beruházások értéke nőhet ugyan idén is, de a korábban vártnál lassabb ütemben. A megugró energia- és nyersanyagárak mellett a külső kereslet csökkenésével indokolható mindez.
Azt is érdemes hozzátenni az MNB szerint, hogy az év eleji bolti átárazás már jóval a háború előtt is sokkal magasabb volt, mint amilyen szokott lenni.
Az megszokott, hogy az év elején emelnek árat sokan, de az, hogy decemberről januárra 1,6, januárról februárra pedig 1,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés – a hatóságilag szabályozott árú termékek nélkül –, nagyjából a háromszorosa volt annak a drágulásnak, amit az előző évtizedben az évek elején láttunk.
Ennek az az oka, hogy amint a járvány lecsengése elkezdődött, a kereslet és a kínálat egyszerre ugrott nagyot a világon szinte mindenhol, amit az ellátási láncok nehezen tudnak követni, a vállalatok pedig 1,5-2,5-ször többet fizetnek az energiáért, mint egy évvel ezelőtt.
Nagy kérdés az is, mi lehet ez után. Az MNB szerint csak 2023 második felében térhet vissza az infláció 4 százalék alá, a 3 százalékos jegybanki célt pedig 2024 első félévében érheti el. Egy mutató van az előrejelzésekben, amin javítottak: 2023-ra az eddig remélt 3,5-4,5 helyett 4-5 százalékos GDP-növekedést várnak. Persze ennek is az a fő magyarázata, hogy az idei előrejelzést rontották, így ha gyengébb lesz 2022, ahhoz képest jövőre már könnyebb lesz nagy növekedést elérni.