Tóta W.: Farhátország
Ezek itt nem kommunisták, hanem berezelt amatőrök, akik bemindenezve ötletelnek az utolsó szalmaszálról. Utánuk az özönvíz. Amit ma látunk, az egy elefánt tányércsapkodós hisztije a porcelánboltban. Vélemény.
Amikor a hálás utókor felavatja Orbán Viktor lovas szobrát, emlékeznek majd erre a fagyos januárra, midőn a miniszterelnök telivér far-hátján csatába indult, hogy megállítsa az árakat a végváraknál.
A nagy felismerés az, hogy megvan ehhez a politikai hatalom. Meg lehet büntetni az árdrágítókat, hiszen könnyedén ellenőrizhető, mennyiért is adták októberben a cupákot. Na jó, nem könnyedén; még a szemét multiknál a legegyszerűbb, mert ők rendre leírják és bedobálják a postaládákba. Az már pénzügyőr legyen a talpán, aki kinyomozza, mennyi volt az étolaj – és melyik! – a Büdöske Élelmiszer Bt. kisboltjában, ahol tollal írják az árakat a csomagolásra. De tegyük fel, hogy a rendelkezést be lehet tartatni, a far-hát ára marad a seggén, és látja a nép, hogy győztünk.
"Taktikai hibát véthetett a kormány a csirke far-hát árának befagyasztásával"
Vajon végső kétségbeesésében döntött a kormány a csirke far-hát árának befagyasztásáról, vagy épp ellenkezőleg, Orbán Viktor már egy újabb kétharmadra hajt? Hogyan állhat valójában a kormánypárt? Erről beszéltünk elemzőkkel, politikai és gazdasági szakértőkkel.