Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
A Pegasus izraeli lehallgató szoftver nevét először 2021 augusztusában ismerte meg a világ, amikor kiderült, hogy számos ország kormánya, köztük a magyar kormány is, vélhetően visszaélt a kémszoftverrel. A nemzetközi újságírók, köztük a Direkt36 által nyilvánosságra hozott ügy az EU-ban is nagy visszhangot keltett, ahogyan azt az EUrologus is megírta korábbi cikkében. Az Európai Unió intézményei közül a leghangosabban az Európai Parlament sürgette az ügy feltárását, mely folyamat most újabb mérföldkőhöz érkezett az EP-vizsgálóbizottság felállításával.
Régóta érett egy ilyen bizottság felállítása
A döntés közel sem volt váratlan. Az, hogy a Pegasus-szoftverrel Európa szerte politikusokat, ügyvédeket, aktivistákat és újságírókat is lehallgattak, nem csak biztonsági és adatvédelmi szempontból aggályos, az európai jogállamiságot is veszélyeztetheti. Az európai parlamenti pártok eddig sem rejtették véka alá a Pegasus-üggyel kapcsolatos felháborodásukat. Az Európai Néppárt, amelynek 2021 márciusáig a Fidesz is tagja volt, például már februárban nyilvános meghallgatást szervezett az üggyel kapcsolatban, amin számos a lehallgatásokban értintett szereplő is részt vett. Az ülést vezető holland Jeroen Lenaers már a meghallgatás elején világossá tette:
“Ez nem nemzetbiztonsági kérdés, itt a jogállamiságról van szó.”
