Nemzetközi lapszemle: a magyarok már most fizetik az EU-val zajló csörte árát

• Wall Street Journal  

Brüsszel célba vette Magyarország közösségi támogatását, miközben az EU-ban megy a harc az oroszok elleni szankciók ügyében. A jogállami mechanizmus beindítása odadobott kesztyűt jelent Orbán Viktornak, mert a vége az lehet, hogy a Bizottság jelentős összegeket tart vissza. Azaz igencsak kiéleződhet a viszony az Unió, több nyugati tagállam és a magyar kormány között. Éppen akkor, amikor a közösség azon töri a fejét, miként fokozhatná a nyomást Oroszországra, ideértve az energiavásárlások leállítását.  

A csörte már évek óta megy Budapesttel, amely új demokráciamodellt igyekszik bevezetni, éspedig oly módon, hogy a hatalmat olyan intézmények segítségével betonozná be, mint a bíróságok és az állami média. Kovács Zoltán államtitkár ugyanakkor úgy reagált a brüsszeli bejelentésre, hogy a választás egyértelművé tette: a magyarok nem fizethetik meg a háború árát, távol kell maradniuk a válságtól. Diplomaták közben azt jelentették, hogy az újjáválasztás óta Orbán csak még hajthatatlanabb lett a megtorló intézkedések ügyében – írja a Wall Street Journal.

• Financial Times 

Hogy Brüsszel cselekvésre szánta el magát Magyarország ellen, az azt jelzi: romlanak a kapcsolatok, ám a Bizottságra kemény nyomást gyakorolt az Európai Parlament, hogy végre tegyen valamit. Az Orbán-kabinet jó pár szövetségest irritált, mert nem volt hajlandó kivizsgálni olyan, inkriminált ügyeket, amelyeket az EU tárt fel, és amelyek érintették a miniszterelnök családját is. Az ismertté vált visszaélések aránya rekordszintet ért el az unióban. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy foglalt állást, hogy a Bizottság történelmi elhatározásra jutott, és most először közvetlen kapcsolat jött létre, hogy csak akkor utalják a szubvenciókat, ha az adott ország eleget tesz a jogállami normáknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy Von der Leyen Lengyelországgal sem tehet kivételt, hiszen ott nagy gondok vannak a bíróságok függetlenségével – írja az FT.