Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A lap egyik legismertebb külpolitikai elemzője szerint amikor a minap Nagy Péterhez hasonlította magát, az orosz elnök teljesen egyértelművé tette, hogy terjeszkedni kíván. A tétel igazolására Ishaan Tharoor felidézi, hogy a cár tiszteletére rendezett kiállításon Vlagyimir Putyin kiemelte: miután az uralkodó a 18. század elején legyőzte Svédországot a Nagy Északi Háborúban, nem vett el semmit sem a vesztestől, csupán visszaszerezte azt, ami korábban Oroszország része volt.
Ily módon a folyamatban lévő „különleges katonai műveletekre" utalt, amiről a hivatalos propaganda azt állítja, hogy a történelmi igazságtételt szolgálja. Nem számít, hogy a hadművelettel Moszkva megsérti egy másik állam szuverenitását, hatalmas anyagi károkat okoz az ukránoknak, a küzdelem sok ezer áldozatot követel, továbbá megszakítja a világban az ellátó láncokat, így további milliók életét fenyegeti.
