Sokkal sötétebb hangulatban csetelnek a gyerekek a segélyvonalon
8 perc
2022.06.27. 04:30
Egy alig 11 éves kisgyerek is felhívta a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalát, hogy veszélyes családon belüli helyzethez kérjen segítséget. Egyre többen és egyre fiatalabban keresik az alapítványt, és nem azért, mert hamar jutnak telefonhoz a gyerekek. Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal szakmai vezetője szerint a gyerekek nincsenek jól, de a felnőttek sem.
„Néha annyian várnak a csetszobában, hogy az ügyelet végéig nem is tudunk mindenkivel beszélni” – mondta a hvg360-nak Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a gyerekek által hívható Lelkisegély-szolgálatot működtető Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.
A koronavírus-járvány óta egyre többen keresik őket cseten: akkor a kényszerű összezártság miatt nehezebb volt telefonon beszélgetni, de amúgy is vannak olyan súlyú történetek – akár szexuális - bántalmazások, öngyilkossági gondolatok, félelmek és szorongások, amit könnyebb egy gyereknek leírnia, mint szóban elmesélnie.
„Ebből következően a csetelések átlaghangulata sokkal súlyosabb, sötétebb.”
A szervezet alkalmazkodott az új igényhez, a rendelkezésre állási időt a duplájára növelte, és két-háromszor annyi önkéntest vont be a csetszolgáltatásba, mint korábban. Aki nem kerül sorra, küldhet e-mailt, amelyre a témától függően 24-72 órán belül választ kap.
Reményiné azt mondja, soha annyi szuicid tartalmú megkeresést nem kaptak, mint tavaly. Az összesítésük alapján 1308 megkeresésük volt öngyilkossági gondolatok, 283 öngyilkossági kísérlet miatt, valamint 669 esetben önsértés miatt keresték őket.
A hozzájuk fordulók történeteiből még elnagyoltan sem hozhat példákat, de azt mondja, képtelen megszokni, hogy míg nekik egy levélből vagy 20 perces telefonbeszélgetésből átjön, hogy a gyerek nagyon rossz, akár önveszélyeztető állapotban van, addig hiába látta őt gyerekorvos, pedagógus vagy a szomszéd, gyakran mindenki csak a maga szerepéből fakadó feladatot látja el, és nem követi tovább a gyerek sorsát. Túl gyakran előfordul, hogy kiderül, még a szakemberek sem tettek gyermekvédelmi jelzést, sokszor ők az elsők, akik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé jelezve mozdítják előre az együttműködést a gyerek és családja érdekében.
„Ez közönyösség. Ahhoz ugyanis nem kell szakembernek lenni, hogy tudjuk, nincs rendben, ha egy szülő rugdossa a gyerekét a megállóban, egy 11 éves Elf Bart szív a játszótéren vagy februárban mezítláb és trikóban játszik a hóban.”