Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A brit lap külpolitikai elemzője úgy látja a Kreml eddigi akciói alapján, hogy Vlagyimir Putyin még nem mondott le teljesen a jó viszony helyreállításáról a Nyugattal és olyan adu ez, amelyet még ki lehet játszani. Mary Dejevsky, aki az eltelt évtizedek során volt tudósító Moszkvában, Washingtonban és Párizsban, emlékeztet arra, hogy elnöksége első évében Joe Biden a külpolitikában nagyjából az követte, amit Donald Trump csinált, de ez egy csapásra megváltozott az invázióval.
Onnantól kezdve az USA ismét védelmet ígért Európának NATO-keretekben. Mostani közel-keleti útja során pedig visszakozott attól, hogy országa kivonuljon a térségből. Sőt, azt hangsúlyozta, hogy nagyon is jelen kíván ott lenni. Amúgy pedig megpróbálta rávenni Szaúd-Arábiát az olajtermelés felfuttatására, hogy stabilizálódjon a nemzetközi piac és lejjebb menjenek az árak.
