Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A prágai Károly-hídról a „pesti" oldal felé sétálva mindenkinek a szemébe ötlik a Szent Megváltó templomra feszített hatalmas molinó: „Putyin, el a kezekkel Ukrajnától!". A Moldva-parti félévezredes barokk templom felirata jól tükrözi az országban lévő kormányzati és egyházi álláspontot és a közhangulatot: Csehország valóban szolidáris Ukrajnával. Nemcsak szavakban, hanem fegyverekkel, és minden egyéb eszközzel támogatja az orosz agresszió sújtotta országot. Emellett tömegével fogadta be az ukrán menekülteket, és ezzel valóban szolgálja az áhított békét.
Az Ukrajnával nem szomszédos Csehországba érkezett közel félmillió ukrán menekültből 200 kivételével mindenki menedékjogot kapott. S munkát is: a prágai szálloda szobaasszonya ukránul beszélt, de a Beer Museum pincérnője, a korábban egyetemista Ánya már tökéletes angolsággal szolgálta fel a sört.
A prágai középületeken, így a Vencel tér tetején lévő Nemzeti Múzeumon és sok házon is ott lobog a kék-sárga ukrán zászló.
