Németország évtizedes hagyományokkal szakít, amennyiben hajlandó Ukrajnának nehézfegyvereket is juttatni – akkor is, ha maguk a szállítások csak akadozva indulnak majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még fiatal KGB-tisztként Drezdában szolgált, s igencsak megkedvelte a Radeberger sört, a Kreml uraként is fölemlegette, mennyire ízlett neki. „De szerencsére Angela időnként küld egy ládával” – mondta pár évvel ezelőtt, illusztrálva azt is, hogy az akkori német kancellár, Angela Merkel figyelmessége beleillett az aktuális német–orosz kapcsolatokba.
BBC: Megváltoztatta Európában a hatalmi viszonyokat az orosz-ukrán háború
Az EU-t eddig hallgatólagosan vezető németek kezéből úgy látszik, Macronhoz került a gyeplő.
Az utódja, Olaf Scholz egy ideig aligha fog német finomságokkal kedveskedni az orosz–ukrán háborút kirobbantó Putyinnak. Egészen más szállítmányok összeállításáról van szó ezekben a napokban Berlinben, miután a német parlament alsóháza, a Bundestag nagy többséggel, ráadásul nem csupán a szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíció, hanem a legnagyobb ellenzéki erő, a keresztény uniópártok (CDU–CSU) szavazataival úgy döntött, Németország ne csupán vállról indítható rakétákat, páncélöklöket, védősisakokat, hanem páncélos nehézfegyvereket is adjon Ukrajnának.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
