Az EU egyik hagyománya, hogy a német és a francia vezetők a megválasztásukat követő első külföldi útjukon meglátogatják egymást – írja a BBC. Ez egy szándékosan szimbolikus megjelenítése annak, hogy a blokk francia-német motorja zakatol, sőt dübörög előre.

Az orosz-ukrán válság azonban nemcsak Európa biztonsági dinamikáját, hanem az erőviszonyokat is alapvetően megváltoztatta.

Első hivatali ideje alatt Emmanuel Macron gyakran tűnt az akkori német kancellár, Angela Merkel fegyverhordozójának. Az új kancellár, Olaf Scholz azonban lassan és ügyetlenül kezelte az orosz szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – amivel maga ellen hergelte otthon a választókat és külföldön a szövetségeseit.

A frissen újraválasztott Macron elnök tehát úgy véli, eljött az ő ideje az EU vezetésére.

A jelenlegi válság azonban más kulcsszereplőket is felszínre hozott: Lengyelország és a balti országok a NATO és a védelmi kérdések tekintetében héjákként lépnek fel; Magyarország pedig hátráltatta az EU-t az energetikai szankciókkal kapcsolatban, ami kérdéseket vet fel Brüsszelben, hogy a közösség azon szabálya, miszerint a külpolitikai döntéseket egyhangúlag kell meghozni, nem vált-e túlzottan elavulttá ezekben a kiszámíthatatlan és veszélyes időkben.

Az orosz-ukrán háborút követő hírfolyamunkat alább találja:

Globális élelmiszerhiányra figyelmeztet az ukrán agrárminiszter, óvóhelyre menekítették az Európai Tanács elnökét Odesszában - percről percre az ukrajnai háborúról

A világ összes élelmiszerére hatással lesz a gabonahiány – figyelmeztetett az ukrán agrárminiszter. Az Európai Tanács Odesszában tárgyaló elnökét egy rakétatámadás elől óvóhelyre kellett menekíteni. A május 9-i, győzelem napi beszédében az orosz elnök nem mondott újat, de megfenyegette Amerikát. Az EU főképviselője szerint az elkobzott orosz vagyonból kell újjáépíteni a háború után Ukrajnát – kövesse a hvg.hu-n az ukrajnai háború híreit.